Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

I. SZÍNHÁZI CSODA EGY "JÓLÉTI ÁLLAMBAN"

két előkelő londoni kerület, a S. W. és a H. W. flóráját és faunáját térképezték fel; Tynan szellemes megjegyzése szerint "az olyan darabok, amelyeknek bősei nem engedhették meg maguknak,hogy villát tartsanak fenn a Côte d*Azúron, majdnem olyan ritkaságszámba mentek, mint azok az angólok, akik ezt megtehették." * Az ő receptje viszonylag szerény volt: változatos és eleven jellemeket kivánt látni a színpadon, közöttük végre egyszerű kisembereket is ^'taxisofőröket és félisteneket, drámákat katonákról, politikusokról és fűszeresekről".^* A "Daily Worker", az Angol Kommunista Párt napilapja, ugyanebben az évben pontosabb és mélyrehatolóbb témateivet kinált fel a valóság nevében a még ismeretlen Íróknak: "Pedig micsoda hatalmas témák hevernek előttünk, várva, hogy felkeltsék figyelmünket. A hidrogénbomba, a maga kiszámíthatatlan, láthatatlan befolyásával valamennyiünk cselekedeteire, gondolataira és tudatára, elegendő problémát kínálna ezer drámára is. Veszélyben forog az egyéni szabadság, amelyet itt és más országokban egyre erősödő politikai korlátozások fenyegetnek; ez a téma visszavezet Miltonhoz - de ma éppoly eleven,mint valaha. És mind a többi:a választás béke és háború között; az elhülyitő tömegpropaganda, minden témával, kicsivel és naggyal, ártalmatlannal és veszedelmessel kapcsolatban; a nemzeti mitoszoknak és hazai államférfiaknak furcsaságai..."^* Ekkor még nem volt sejthető, hogy a következő évtized során fiatal, addig még soha nem hallott nevü irók egész csapata veti rá magát ezekre a témákra, izzó művészi szenvedéllyel, gyakran magas fokú felelősségtudattal, ha a kellő művészi tisztánlátással, a súlyos kérdések követelte eszmei felvértezettseggel ritkán rendelkeztek is. 3. Kenneth Tynan: Id. m. 86. o. 4. Hugh Phillips: The Theatre Needs a New Shaw

. Daily Worker 1954. december 3»