Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)
III. KIK ÁLLNAK BRECHT MÖGÖTT?
fel nevét zászlajukra, világosan felismerve a nagy név vonzerejét* A félreértések és félremagyarázások legalsó szintjén minden esetre azok a próbálkozások állnak, amelyek Brecht életútjának, emberi egyéniségének eltorzitását tűzik ki célul, s megkísérlik az emberről leválasztani a szocialistát. Egyes nyugati Brecht-kutatók müveiből azt tudjuk meg, hogy Brecht az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt megtagadta volna kommunista hitét, mindvégig gondosan megőrizte nyugati kapcsolatait és az NDK-ban való letelepedést csak szenvedélyes nácigyülöletében, a kisebbik rosszként választotta; mert bér az NDK belpolitikájával nem értett egyet - mondják _, de afelől nyugodt lehetett, hogy ott a fasizmus nem fogja újból felütni fejét. Szerepel az érvelések között az a tény,hogy Brecht az uj hazájában épülő szocialista életet egyetlen drámára sem méltatta, hogy az NDK kritikusai értetlenül, vonakodva fogadták müveit (ami egyébként a kritikusok egy részénél egy bizonyos időszakban igy is volt, összefüggésben a kulturális politika szektás torzulásaival), sőt még azt is megtudhatjuk, hogy Brecht lelkes hive volt Beckettnek s maga akarta rendezni a Godot-ra várvá t (ami elképzelhető, s ha Brechtnek erre ideje és módja lett volna, ma bizonyára többet tudnánk az abszurd művészet lényegéről). Ehhez kapcsolódik a mélyebb, a bonyolultabb esztétikai feladat: kicsempészni a müvekből a szocialista iró állásfoglalását és őt magát legalábbis kritikai realistává szelídíteni - de, mint arról még szó lesz, akadtak vállalkozók, akik az Abszurd prófétájává kenték fel. Bamber Gascoigne például emiitett monográfiájának befejező mondataiban Brechtet állítja a fiatal irók elé példaképül, de gondosan külön választva a politikust és az irót: "Hiszem ós remélem, hogy az elkövetkező husz évre... Brecht hatása nyomja majd rá bélyegét; nem teóriáival és politikai eszméi vei, hanem ezeknél sokkal fontosabb tulajdonságai révén; intelligenciájával, költői tisztaságával, erkölcsi érdek-