Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - g/ Van-e "dühös" színház? Van-e "dühös" közönség?

ház iránti érdektelensége a többi polgári államhoz viszonyítva is közmondásos, és erről ékesen vallanak a számadatok is. Àz állami költségvetés egyéb tételeiről nem is szólva, pusztán a kultúra területén maradva is szembeszökő, hogy a közkönyvtárakra fordított évi 16 millió fonttal szemben az Arts Co unci Inak az egész angol opera, balett, hivatásos és műkedvelő szinház, valamint a zene és a képzőművészet támogatására mindössze évi 1 218 000 font jut. Ebből pedig Joan Littlewood színháza - de ezt is csak a párizsi diadal után - évi 150 fontot kapott, amely azután 1961-ig 2800-ra emelkedett. Szemben a Royal Court eklekticizmusával, a Theatre Workshopba^ feltűnt tehetségek - köztük a két legnagyobb: Brendan Behan és Shelagh Delaney - a dühös fiatalok táborának balszárnyához tartoztak. Itt azonban belép a képbe egy előre ki nem számitható és a szinház politikai arculatától úgyszólván független tényező: Joan Littlewood rendezői egyénisége. Ez a nagyszerű művész a diktatórikus rendezők közé tartozik s az irói anyagot bevallottam is csak nyersanyagnak tekinti (amivel lehet vitázni, lehet egyet nem érteni,de az ilyen típusok egyértelmű elvetése a színháztörténetet néhány legkiemelkedőbb egyéniségétől és számos feledhetetlen szinházi estétől fosztotta volna meg.) • Szuggesztiv, merőben sajátos egyénisége a szinházról szinte lefosztotta az üzem látszatát és romantikus, de nyilván igaz legendák magvává tette, többek között épp az Írókkal való együttműködés vonatkozásában is. Hogy Brendan Behan (maga is a-legendahősök családjának tagja) próba közben a szemközti kocsmában szónokolt és fürge segédrendezők jegyezték szélsebesen rapszodikus gondolatfoszlányait, ingajáratot bonyolítva az ötletmorzsákkal kocsma és szinpad között, vagy hogy a Tusz eredetileg harminc oldalas kéziratát maga Littlewood bővitette ki, annak alapján, amit Behan, a rendezőnő konyhájának padlóján hasalva, még kifortyogott magából, ez mulatságos, kedves, és az elkészült