Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - VIII. A japán nő

szereplőnek és hozzátartozójának, partnerének, alantasának egy-egy zárt tánca is van: a ehite 5 részes, beosztottja 3 részes táncot ad elő. Egy színdarabban általában legfeljebb 4-5 szereplő lép a színre. A játékot a mozdulatlanul a színpad két oldalán ülő 8-12 tagu kórus egészíti ki énekével, amelyet vagy a színészek énekének felerősítésére /nehezebb mozgások alkalmával/ vagy helyettesítésére szólaltat meg« 9. Játékeszközök. A szereplők gazdag kivitelezésű,hagyományos diszes jelmezeket, köntösöket viselnek. Maszkot csak a főszereplők kapnak; ezek rendszerint fából készülnek, magas művészi és történeti értékük van. Festésük konvenciókon alapul. Ugyanígy konvenciókon alapul az erősen Jelzett díszlet: párnák, fakeretek tetővel. A használt kellékek közül a eokjelentósü legyező a legfontosabb. A fegyverek azonban reálisak. 10. Mese.,, me se füzér ,_c eel e kinén^. A szöveg részben prózában, részben versben van Írva. Hyelvezete a XIV, század shoguni udvarának nyelve, ezért a mai közönség számára alig érthető. A versforma a 7 és 5 szótagos japán vers divatos formájára készül. Sok játék szövege irodalmi ihletésű: közismert versek köré irt, dramatizált Játék. Legegyszerűbb, kezdeti formája kétréezes volt. Egy bevezető prológ-dialóg ismertette a következő Játék legfontosabb tudnivalóit,utána az addig ülve recitáló színészek eltáncolták-játszották az eseményeket. Az arisztokratikus jelleg egyik érdekes következménye, hogy csak a főrangú ée nemes eredetű szereplő szövege van megírva, az un. kyogen-szerepek /nem tévesztendő össze a hasonló elnevezéeü közjáték típussal/, a népi ezerepek szövege nem rögzített. Ma körülbelül még 2 50 mű van a japán nö ezinházak repertoárján. A XVI. sz. óta kialakult a Játékok füzérformája, amelyeket vagy egy nap alatt, vagy egymást követő napokon játszottak el. A hat Játék, jellege szerint igy alakult: - 100 -