Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)
A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - IV. A chronicle history
színpadon és a színpad x&ögütt, nem látható hangforrással is megszólalhattak. 13. A játék közönsége. A közönség összetételét, mint az általában más szinjátéktipusoknál is tapasztalható, erősen befolyásolja a hely, ahol az előadások lebonyolódnak. A chronicle history esetében ez forma szerint azt jelenti, hogy egyrészt a királyi udvar, élén a királynővel, nézte végig a játékokat, másrészt a nyilvános színházakban összegyűlt sokrétű közönség. Ez utóbbi jellemzéséül összetettségét, minden társadalmi osztályra való kiterjedtségét szokás emlegetni; azok a vádak, amelyek hangos magaviseletére, fegyelmezetlenségére vonatkoznak, az ujabb kutatások fényében elhalványodnak, üdvari embertől kocsisig, egyetemi hallgatóktól katonákig, iparosoktól háziasszonyokig szinte mindenki a színházakba tódult /a színházlátogatás csak 1605től kezdve mutatott csökkenő tendenciát/ - kivéve egy réteget, amely kezdettől fogva a szinház egészével szemben állt és amelynek befolyása az angol társadalom ellentmondásainak kiéleződésével egyre erőteljesebben érezhető volt: a korai kapitalizmus vezető rétege, a puritán érzelmű nagykereskedői, nagypolgári réteg. A belépődíj legalább egy penny volt; ahogyan a jobb óa jobb nézőhelyekre lépett be a látogató, további egy-egy pennyt kellett még fizetnie. 14. A játék előzmény ei x eiredete,_utódai. Teljes kialakulásáig négy fázison ment keresztül, már amennyire azt a különböző forrásokból meg lehet állapítani. a/ Már 1432-ben történeti személyek jelentek meg VI. Henrik király Londonba való bevonulásakor egy utcai pageant-ben; a pageant szövegét Lydgate irta.Hasonló további történeti jellegű pageant-et mutattak be 1486-ban Worcesterben, azután 1501-ben Aragoniai Katalinnak Arthur herceggel kötött házassága alkalmából /az itt feldolgozott Arthur-motivumot később az Inns of Court szerzői a The Misfortunes of Arthu r cimü chronicle historyban használták - 48
