Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)
B. SZINJÁTÉKTÍPUSOK ÉLETE ÉS ELMÉLETE - 4. Tapasztalatok és feladatok
A szintetikus jellegű vizsgála t ismét más kiindulási pontból közelítené meg a színjáték jelenségeket. Itt abból a ezemléletből lehetne kiindulni,hogy a szinjátók a valóság nűvószi ábrázolásának olyan sajátos módja, amely a különböző társadalmi-történeti konkrét adottságok között más-más alakokban, megoldáeokban jelentkezik; pontosabban: a változó valóeág /s most ezalatt elsősorban a társadalmi valóságot, még szűkebben a társadalmi tudatot értjük/ változó ábrázolásmódot is teremt a maga számára, az emberi társadalom fejlődésével megváltoznak azok a módok is, ahogyan az egyes művészetek, művészeti ágazatok a tükrözés-megváltoztatás kettőe-egysógü feladatát elvégzik. Az az egyszerű tény,hogy a színjáték emberi ceelekvést emberi cselekvéssel ábrázol, a történelem során rengeteg konkrét variánsban testesül meg: a sajátos mag köré a legkülönbözőbb eszközök sorakoznak, a társadalom változáeával uj és uj eszmék keresik a színjátékszerű ábrázolást - gondolat és eszköz, tartalom és forma dialektikue egyeógben, sajátos ötvözetekben jelenik meg. A szintetikus jellegű vizsgálat ezt az összetett folyamatot kisóri nyomon és azokat a pillanatokat akarja tetten érni, amikor a fejlődés uj és uj állomáshoz érkezik, amikor az egyik szinjátóktipus felváltja a másikat, amikor uj minőségek jelennek meg. Csak ilyen szemlélettel tud a ezinjátéktudomány választ adni például egy olyan kérdésre, hogy mi történt a XVIII. sz. közepén a commedia dell'arteval, milyen történeti-társadalmi okok vezettek oda, hogy a/ eredeti formájában az éló színpadon megszűnt, b/ Goldoni a maga reformjával az irodalmi egyénitée útjára vihette, c/ Gozzi a mult felé irányuló kieérlettel próbálta uj életre kelteni, d/ a két kísérlettől függetlenül hogyan ólt tovább a népszerű zenés műfajokban /vigoperában, operettben/ ós a bábezinpadokon, e/ milyen indokok hozták lemét előtérbe a XX. ez. eleő évtizedeiben e tették egóez aor avantgajv diat a kieérlet alapjává, majd a realista törekvések ellenlábasává, holott például Gorkij a szinpad művészetének - 100 -
