Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

B. SZINJÁTÉKTÍPUSOK ÉLETE ÉS ELMÉLETE - 1. A változás törvényszerűsége

Iában véve,csak legkiemelkedőbb produkcióiban/. Azt hisszük, mindez elegendő bizonyiték a funkcióváltozá

s ténylegessége mellett. De ugyanennek a törvényszerűségnek van alávetve a f1átékalkalo

m is. Láttuk, hogyan tolódott el az évi egyszeri játékalkalom a tragédia esetében a december-januári mezei dionüziákról a lénaiákra, majd a nagy dionüziák idejére, márciue-április havára; még később pedig ezektől a dátumoktól elszakadva, vegyes politikai ée hadi ünnepekre. Az atellana a Ludi Romani alkalmairól, az aratás utáni időszakról, egyes lakomák disze lett, hogy végül a színházi üzem időbeosztásához alkalmazkodjék. A Pastnachtspiel eleve kötött időszakát csak akkor adta fel, amikor először nem hivatásos együttesei vendégjátékra mentek, majd, amikor a játékanyagot hivatásos vándortársulatok vették a birtokukba. Figyelemre méltó tényként állapítottuk meg, hogy a commedia dell'arte előadásai 51őezör az egyházi és világi ünnepek alkalmával kerültek bemutatásra; az alkalmak a szombat-vasárnapokról a szerdával bővültek, majd a hétfővel és keddel, külföldi vendégjáték alkalmával pedig mindennapossá válhatott az üzemeltetés. A kathakaliból is igy lett ünnepi fellépés helyett mindennapos színházi szórakozás, vagy az orta ojnuből a Ramazán-ünnepeket kiegészítő alkalom helyett esténkénti bohóckodó produkció. A funkcióval és alkalommal együtt persze változik az idők során a játék helye és keret

e is. A Dionüszosz-oltár környéke színházzá változik; a piacról kőópületbe kerül az atellana, a commedia dell'arte, a maeque, az orta ojnu; a kocsmákból ée magánházakból tanácstermekbe és templomokba, majd színpadra kerül a Fastnacht spiel; vendéglőudvarról,fából készült színházépületből a királynő csarnokába a chronicle history; a döngölt földről az európai színpadokra a kathakali. A .játéko

sok személye ée társadalmi helyzete is állandó változásnak volt kitéve, illetve más és más társadalmi ró- 100 -