Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

Bevezető a modern drámához

vő Sztanyiszlavszkij-tanítványok, Tajrov, de elsősorban Meyerhold, az uj szovjet színházat a nemzetközi érdeklődés középpontjába juttatták és megtermékenyítették nemcsak a világ színházművészetét, de a szovjet drámát is, (Majakovszkij.) ők a modern szinház kialakulását forradalmi mondanivalójukkal kapcsolták össze, de munkájuk természetes folytatása az ismert körülmények miatt egy időre megszakadt. Ez a kiesés nagyon hiányzik, mert magas színvonalú művészetük eszmeiségével a világ egész színházi és drámai fejlődésére további befolyást gyakorolhattak volna, A magyar színházban a dráma a két háború között egy-két kísérletet (Karinthy) nem számitva, főleg a századvégi francia szalonszinmü vagy az újromantika (Molnár, Heltai), vagy az ugyancsak századvégi német szinpadi naturalizmus (Móricz) hatása alatt állt. Igy a modern dráma kialakulásának csak kezdetén tart, de éppen azzal, hogy kezd rátalálni az útra, éppen azzal kezdi magáravonni mind az irodalom, mind a közönség figyelmét. Ha elvi biztonságát, realista érzékét, a fejlődésbe vetett hitét parositani tudja a már csúcson levők irodalmi igényével és formai találékonyságával, az átmeneti kor átmeneti drámája egy nagy színházi fellendülés nagyarányú előkészítője lehet, 1962. január