Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
Bevezető a modern drámához
ut vezet, ahágy dráma. Nemcsak szakmai körökben ismeretesek Brecht hires tézisei, amelyekkel a maga "epikus"-nak nevezett színházát szembeállítja a "drámai"-nak nevezett színházzal. Brecht tételei között ilyenek vannak: az általa drámainak nevezett szinház -belekeveri a nézőt a cselekménybe, az ő epikus színháza szemlélővé teszi. A drámai szinház élményt nyújt, az epikus szinház világképet. A drámai szinház a nézőt valamibe belehelyezi, az epikus szembeállítja. A drámai szinházban kényszerű evolúciós menet van, az epikus színházban ugrások és igy tovább. Ezek Brecht tételeinek csak egy része, a többiek közt sokat vitatottak is vannak és mint azt újra és újra megállapítják, Brecht maga sem alkalmazza őket következetesen. De ezek, amelyeket idéztünk, valamilyen formában valamennyi modern drámai szemléletben jelen vannak, hiszen Brecht a modern drámának csak egy esete, mint a szabadesés a tömegvonzásnak. Elsőnek Pirandello tépte le a régi színpadi koncepció kényszerzubbonyát ("Játszunk és aki ezt tudja, bölcs" mondta egyik előfutárja a többértelmü mondatot), aztán követték az expreszszionisták, aztán mindönki. A közönséghez való uj viszonyt, hogy tudatosítsák a közönség néző voltát, a legkülönfélébb eszközökkel biztosították. Pirandello például bevitte a darab rendezőjét, vagy igazgatóját a szinre. Brecht vagy Visnyevszkij narrátort iktatott közbe, aki közvetlenül szól a közönséghez. Claudel, Wilder, Obey nem diszletezi a színpadot és igy tovább és igy tovább. Shaw nem egy történelmi alakjában kora tipusait vitte szinre. Kritikusai kifogásolták, hogy az Androkles Laviniája nem római hölgy az első századokból, hanem mai, századvégi angol Lady és igy tovább. Shaw ilyenkor kötetnyi előszavakban bizonygatta, hogy de igen, ezek a maguk korában pontosan ilyenek voltak, mert kora koncepciója, a Kerr által pontosan megfogalmazott koncepció, a mü hibájának tekintette volna "az élettől való eltérést". Holott, ha valaki, Shaw legjobban tudta, hogy őt nem az ókori Laviniák és középkori Warwickok érdekelték,