Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

Az absztrakt gyümölcs

valami nyugtalanít, és mielőtt végső következtetésemet kifej­teném, hadd mondjam ezt ki. Sokan - és ez nem veszélytelen - azt hiszik, hogy ez, az Almás! könyvében pregnánsan jelentkező spekulativ mód­szer, jellegzetesen marxista sajátság. Hogy ez mennyire nem igy van, hogy az itt elemzett gondolkodás mennyire nem marxi, arra hadd Idézzem magát Marxot. Almáéi a Szent csa­lád egy tételét veszi elmélete egyik bázisául. De ha Aimési nem teszi, nekünk érdemes lesz a Szent családnak egy másik részét is felidézni. Marx a Párizs rejtelmei simü Sue-re­gény Szeliga-féle spekulativ kritikájáról szólva elemzi ezt a spekulativ módszert. Ebben az ironikus példában - sajná­lom, hogy nom Írhatom ide teljes terjedelmében - elmondja, hogy ha a spekulativ gondolkodó az almából, körtéből, man­dulából kialakítja "a gyümölcs* 1 általános képzetét, attól fogva az egyes gyümölcsöt, almát, körtét, nem a valóságos érzékelhető létükben tekinti, hanem mint az elvont "gyü­mölcs" egyik moduszát, létmódját. Persze véges érzékünk eléggé nem sajnálható módon ezeket ize, szaga szerint kü­lönbözteti meg egymástól, de a spekuláció ezektől a termé­szeti egyedi jegyektől függetleníti magát, az ő számára csak az a fontos, hogy közös bennük "a gyümölcs". Igy az általános képzet, "a gyümölcs", önálló tényezővé válik, amely almaként, körteként, mandulaként "tételezi magét". A profán gyümölcsök értéke tehát - Írja Marx - mái- nem is természetes sajátságukban rejlik, hanem spekulativ sajátsá­gukban, melynek alapján meghatározott helyet foglalnak el "az abszolút gyümölcs életfolyamatában". Majd befejezésül: "Ezt a müveletet a spekuláció nyelvén a szubsztancia mint alany, mint belső folyamat, mint abszolút személy megérté­sének nevezik, és ez a megértés a hegeli módszer leglénye­gesebb jellemvonása!" Szinte meghökkentő! Mintha Marx mind­ezt Almésí módszerére és az itt emiitett hasonló példákra irta volna!

Next

/
Oldalképek
Tartalom