Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)
A "mélyrealizmus" alkotói problémái. Téma, műfaj, hősök, mondanivaló
mott sorban élő olasz emigráns proletárok szerepeltetése megkönnyítette a konfliktus áttekinthetőségét, ugyanakkor Miller azt sem hallgatta el, hogy a már polgárjogot nyert, letelepedett, hivatalosan amerikainak számító munkások élete sem stabil és könnyű; Marcót ás Rodolfót a kiűzetés, az óhazába, az éhhalál földjére való visszakergetés fenyegeti, azonban a "bőség földjén" gyökeret vert Eddie élete is állandó küzködés, ernyedetlen harc a munkalehetőségért. És mikor Eddie ezt az eltéphetetlen társadalmi egymásrautaltságot és összetartozást elvakult szenvedélyében figyelmen kivül hagyja, sőt, saját osztályának tagjai ellen a valamennyiükkel szemben ellenségesen felmagasodó hivatalos társadalomtól kér segítséget, olyan tragikus vétséget követ el, amely ezt a kis remekmüvet egyértelmű tragédiává avatja, A tragikus vétség nyilvánvaló társadalmi jellege önmagában természetesen még nem lenne elegendő, A Pillantás a hídró l nagyságának másik forrása az a zseniális Írói bravúr, amellyel Eddie alakjában a fonákjára fordult nemesség és becsületesség testet ölt, Walter Ker r elemzi már emiitett könyvének egy helyén Macbeth alakját, amely szöges ellentétben van a középkori moralitások elvont Becsvágyával, "Ha csak a külszint nézzük,alig akad valaki, aki Macbethnéi kevesebb valószínűséggel pályázhatna a becsvágy koronájára; és ez az egyik oka annak, hogy olyan érdekes. Alig hinném, hogy ha valaki mindenáron a »Becsvágyat* akarta volna színpadra vinni, az képes lett volna megteremteni ezt az ingerlően rejtélyes alakot,"* Nos, ahogy Eddie Carbonét a darab elején - amikor a konfliktust előidéző erők még csak látens állapotban vannak jelen - megismerjük, aligha találhatunk az Árulás vagy éppen az Osztályárulás szimbolizálására kevésbé alkalmas alakot ennél a becsületes, nagy da± Walter Kerr: A drámai nyelvrő l. Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961, 44-45,p. - 70 -
