Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

I. Szinjátéktípusok elnevezésük szerint cso-portosítva

Ts_za-hi. A Szung-dinasztia alatt kialakuló, a komolyanyagba vidámságot és táncot keverő színjáték. /195/ Varieté,_Var ie ty_j_ Eleve a változatosságot jelző kifejezés. Amerikai formája összefüggőbb szcenikai egységet képvisel, mint a cirkuszmüvészethez közelebbkerült európai forma. Vigojjera^ Vitki /Vithi/. Két színész által előadott indiai vi<Tá3i jelenetsor; neve "koszorú"-t jelent és ezzel a különböző hangulatok /rasa-ic/ keveredését jelezték./196/ 12. A nézőkre tett hatást, a keltett hangulatot kifejező elnevezések szerinti szlnjátéktlpusok Ballad_burle£que

J

L Angliában, a 19«sz.-ban kialakult, a T> alladopera-t~~t

orzitó játékforma./197/ Ballet_diverti£sement. A "szórakoztatás

M-t hangsúlyozd táncjátékforma""a cselekményessel szemben./198/ Burla, Burlesca, Burletta, Burlesque. Az olasz "burTa

n "móka". wtréfa

w,c

sTny"1iätIaára számító különböző színjátékok. Comédie larmoyante^ A 18. sz. közepén kialakuló francia szTnmü-tTpüsT mely a nézők megkönnyeztetését tűzte ki céljául./199/ Extravaganza^ Irodalmi-politikai szatíra, személyesparo"3isz¥ikus tárgyalási modorban Angliában, a 18. sz.-tól kezdve./200/ Facéties^. A latin "facetus" = "szeszélyes"-ből származtatva"~ez a francia 17. sz-i prológus-szerűség is a könnyed hangulat teremtésére szolgált./201/ Genre sérieux. Diderot és Beaumarchais emliti, mint a tragédiától eltérő, de nem is komikus műfajt, amelynek komoly témája és hatása van. Grottesco. A 20. sz.-i avantgard kisérlete, hogy az élet~tragiku8 színezetű fordulatait bohócos torzításban mutassa be./202/ Igriscse. A régi oroszok "vigassága", amelyben tánc, zene, színjáték egyesült./203/ Nao-hsssi^ A kinai bohózatok egy fajtája, melyet "zajos" melléknévvel /nao/ illettek./20V - 36 -