Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)
I. Szinjátéktípusok elnevezésük szerint cso-portosítva
Melodrama._ Bonyolult sorsú elnevezés. Mindig szöveg ?s~"muzslJca ötvöződésére utalt./180/ Kelo£rjWL £Í2C£S£. Csillogó tartalmú és felépítésű opera Olaszországban a 19. sz. végén./181/ Mescidato, Dramma.., A latin "miscere", "miscitare" Igéből / wkeverni w/. A 15« sz. végén burleszk reakcióképen a humanista törekvésekre szent és profán latin szövegeket kevertek össze egy vidám játékban./182/ Mixta«. A komédiák belső adottságai szerinti osztáTyőzísÉan az ilyen mű a statariae és motoriae keveréke volt./183/ Monodráma. Egyetlen előadó alakoskodása./ISA/ Motoriae^ A latin komédia egyik faja; mozgalmas cselekménypályával ./185/ MusikdrajUL*. Wagner Leitmotiv-ra épített zenedrámája. Nummerno£er. Olyan opera, amelynek architektúrája zárt számok sorozatára épűl./186/ Opera buffa /olasz/, Opera burleszk^ /német/, Opéra comi^ue 7francia/, Opera giocosa 7oTa1z/, Opera semiiferia 7olasz/ Op^ra serTa /ölaszV; a hagulatl allcotóeléinek s zerInti meghatürőzások. Pasticcio. A "pástétom" jelentésű szó vclóban sokfajta zenei elem összegyúrását jelentette: volt eset, hogy minden egyes felvonás zenéjét mással Íratták, volt, hogy meglévő zenéket illesztettek bele Idegen szövegkönyvekbe./187/ Pochade. Kis francia színházakban űzött rögtönzéséé szinjátéktipus. /19. sz. közepe/ A szó jelentése: "vázlatos", "odavetett"./188/ Poi.s_piléa_ I_A 14. sz. közepén Franciaországban a misztériumjátékokat vidám jelenetekkel keverték s ezt a formát a "borsófőzelék"-ről nevezték el./189/ Rémbohózat. Amelyben a valószínűtlen alakok, a lehetetlen-helyzetek tobzódnak./190/ Satura. A római bohózat kezdete; a szó /vitatott/jelentésé "mis-más"./191/ Spielker. Ez is a vidámság jegyében áll, játékossága a jellegzetessége./192/ Statariae. Nyugodt lefolyású római komédia./193/ Tragikomédia ós közeli rokona, a körülbelül ugyanabban az időben keletkező meghatározás, a Komiko-tragédia 5 a klasszicista drámaelmélet szük hatérainaíc áttörésére alkotott, részben társadalmi, részben hangulati keveredésre utaló elnevezések. - 35 -
