Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

I. Szinjátéktípusok elnevezésük szerint cso-portosítva

Dráma ^k^ltemény^ Dramma £er musica^ Több jelentésben is használták:az olaszoIE solcszor az oratóriumok színpadi előadását nevezték Így, Bach pedig párbeszédes kantátáit; általában azonban operát értettek és értenek alatta./170/ Duo bouffe^ Többek között Offenbach Le Moine Bourru 7l543/"c. müve; a korlátozó rendelkezések miatt kétszemélyes darp

v Egjveleg^ El^gienkomodien. összefoglaló név olyan jellegű jongTeurprodukciSk számára, amelyben egy előadó hang- és jellemző gesztus-váltással egyedül jelenített meg eseményeket./171/ Elegies dramatiques. Montchrestiens tragédiáinak elnevezésére"~hasznSlTák a müvek hangulati adottságai miatt./172/ Ének^s^bohózat^ Epistola_f arcita._ Az egyházi szertartás episztolája •"koz? ikelP* szcenirozás, mint a liturgikus dráma egyik kiindulópontja szerepel./173/ Farce /francia/, Farsa /olasz/, Farce /angol/.A szó eredete a latin "farcire" = "spélceTnT", "fűszerrel ellátni az ételt", "fűszerezni". A vidám rövid jelenetek ünnepségek, komolyabb rendezvények alkalmait spékelték, fűszerezték. A 14. sz.-tól kezdve emiitik. /I 74/ Hilaro-tragédia.A mimuszok mitosz-paródiáinak Rhintőn által irodalmi"" formába öntött változata, Plautus és Suidas Kómika_tra£ika-nak nevezte őket./175/ Komische_0]oer. Konv

er

sationso£er. Szórakoztató játék, opera, melybe társalgá3i""tónusu beszélgetések ékelődnek./176/ Középfajú drámák^ Liederspiel._ A Singspiel 19. sz.-i leszármazottja, melyben a prózai részekbe zárt dalok épülnek./177/ lyrische Oper.Fl.: Csajkovszkij Iolantha-jának meghatározása. Madrigale drammatico^ Modern zenetörténeti meghatározás a 16. "sz.-T a "cappella előadott, váltakozó csoportokkal énekeltetett madrigálokra./178/ Ugyanennek más elnevezése a Madr igáikomédia./179/ - 34 -