Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

I. Szinjátéktípusok elnevezésük szerint cso-portosítva

Sotie, Sotte_boerde /németalföldi/, Sotternie /uo./ közös forrlsa a francia "sot" szó = "bolönts'5g

T

r. Steweif^osse. A "Stegreif" eredeti jelentése "kengyeP* es "aus lern Stegreif reden" meggondolatlan, rögtönzött megszólalást jelentett. A szinjátékforma a 16. sz.-ban alakult ki./109/ I^ufa, "Csel", "becsapás"; ezzel az előadott történet, jelenet tartalmára, csattanójára utal./110/ 7« Az előadás célzata, funkciója szerint elnevezett a z inj át ékt ipuso k Devozione. Az "áhitat" elérésére eljátszott vallásos történetek./Ili/ Essempi. A "példamutatás" játékai az olasz középkorban. 7112/ Gerichts^piele. A Fastnachtspiele egyik tipusa,"Ítélkezési'" szTnJá^ék. Huldigungsspiel.^ A 16. sz.-tól kezdve önálló játéktípussá fejlődő német barokkszinpadi produkció. Párja a Kaiserspiel.

/113/ Iránjdrámaj. Piéce a _tnésej_ _Itoblem_pla£« A nyíltan célzatos drámák 19. sz-i európai fajtái* Lauda, Loa. Olasz, illetve spanyol játékforma; az el3bl>i a 13. sz-ban Umbriában alakult ki párbeszédes jellegű, felváltva dalolt strófákkal; az utóbbi vidámhangu előjátékká változott. /A lat. "lauda" = "dicséret"-ből./ tó

agodia. A hellenisztikus kor sikamlós jellegű, női szerepeket is férfiakkal alakitó játéka. A név eredete valószinüleg a "magosz" » "varázs" szóból, vagy a "magadisz" nevű 20 huru hárfát jelentő szóból vezethető le./llV Ra£presentazione, Representeeiones. A reneszánsz kor olasz, iTletve~"spanyol vallásos JáFékai, "ábrázolás"ai. Shugen. A Nő-játékok egyik fajtája; fontos alkalmakkor "jókívánság" céljából játszották./115/ - 28 -