Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

VI. Két szinjátéktipus leírása és meghatározása a javasolt szempontok szerint

B/ A japán Nö 1. Az_adott_ társadalom^ Japán történelme túlnyomó részében katonai abszolút monarchiában élt, teljesen hűbéri jellegű földtulajdonnal.Uralkodó osztálya a feudális arosztokrácia és a katonai nemesség volt; ideológiájuk szerint csak ezek számítottak embernek, a lakosság többi része, a nép, nem. Vallásos filozófiai világnézetük a korábbi időkben a buddhizmuson, később a konfuciánizmuson alapult. 2. Az_adott_idő_szakj_ A Nő jelenleg is ismert formái a 15. sz. elején, 1430 körül alakulnak ki, elsősorban az elméleti munkájával is kitűnt Seami nevű hires színész működése nyomán. A 19. sz. vége felé uj lendületet kapott ez a szinjátéktipus, felfrissítette hagyományait és szélesebb körben, külföldön is, ismertté tette. 3. A Játéka

<lkal£iiu Templomi ünnepeken játsszák; vidéki vendékjátékokon; a császári /shoguni/ udvarban és nemesek házalnál. A játék időpontja általában reggel 9-töl 3-ig tart, de ismerős volt a fáklyafénynél tartott "éjszakai Nö" is. 4. A játék cóljajjTunkciójajj, Egy ide ig egyházi szertartások részeként játszották. Sokszor szolgált propagandacélokat, elsősorban olyankor, amikor templomok, hidak, középületek kijavítására gyűjtendő összegek miatt rendezték a szélesebb tömegek számára; mint egyik szöveggyűjteményük és dramaturgiájuk a Kései, vagy "faux" Kwadensho mondja* "Ha nem lenne Nő, az alacsonysorsu férfiak és asszonyok hogyan tanulhatnák meg, mi történt Japánban a kezdetektől máig?" Ez az oktató-nevelő célzat a későbbi, artisztikusan kifinomult előadásokon háttérbe szorult a yuge

n. vagyis a szimbolikus jelentés javára. /"Utalás a megállapítás helyett"./ 5. A játék helye. Templomok előtt és közelében, paloták udvarán és néha folyópartokon, völgyekben felépített színpadokon.