Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

VI. Két szinjátéktipus leírása és meghatározása a javasolt szempontok szerint

2. Az_adott_időj3zak

2_ 1512-13 körül rendezik az első ilyen játékokat, fénykoruk I. Jakab és I. Károly uralkodására esik ós a puritán forradalom utáni restaurációban, 1660 és 1670 között mégegyszer kivirágzik. 3. A iátékalkalonu Családi és állami ünnepek fényének emelése. Lakomák, látogatások, kinevezések alkalmával rendezik. A játék c é 1 ja,_f unkciója^ Hódolatadás a ház urának, a főúri társaságnak; aktuális anyag /eljegyzés, házasság/ jókívánságot tolmácsoló allegóriába fűzve. 5. A játék helyié. Korai formájában kastélyok termei, udvara. Később egyre szinpadiasabbá válik: a termeket színpaddá alakitják. Végül, a restaurációban teljesen szinpadi játék lesz: tömegjelenetekkel, táncokkal, nagyszabású látványosságokkal • A játék kerete^ Az előbb emiitettek alapján egyre díszesebb szinpadi kivitelezés. A leghíresebb díszleteket az angol királyi udvar számára a közismert képzőművész-építész Inigo Jones tervezte gazdag angol barokk stílusban. 7» A játékosok. Elsősorban a nemesség, a feudális arisztokrácia tagjai; szomszédos birtokosok. Shakespeare nem egészen hiteles VTII. Henrik-jében /I. felv. 4. szin/ Wolsey bíborosnak a York-palotában rendezett bankettjén dob és trombitaszóra, mozsárdurrogásra váratlan vendégeket jelentenek be: "Idegenek csoportja Bárkákon érkezett és partra szállt, Most erre jönnek, mint küldöttei Külföldi hercegeknek." Ekkor oboa hangjaira a király, VIII. Henrik és kísérői jönnek "pásztor-maskarában", a Lord Kamarás vezeti be őket és helyettük bejelenti szándékukat! "Megkértek, mert nem szólnak angolul, Hogy én jelentsem: hallották hirét 68