Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - A népi színjátékról /1938/

viselő, azonos magatartású ás azonos szemléletű alkotók együttes munkájának terméke: a néppel eggyéforrott színházi munkaközösség alkotása szabad egyének szervezett táraadalma számára. A legrégibb magyar dráma - mai színpadon A Három körösztyén leán cimü párbeszédes kézirat a Sándor-kódex lapjain található. Ismeretlen apáca vagy szerzetes rótta föl édes ó-magyar nyelven, a XVI. század első harmadában. Ez a kézirat a legrégibb magyar dráma; Hrotsvithának, a szelíd és tudós apácának a X. században irt latinnyelvü drámájából, a Dulcitiuaból alkotta újra magyarul a névtelen szerző, valószínűleg néhány évvel a mohácsi vész után. Abban az időben, amikor a pogány zsarnokság egyre nagyobb tért hódított és akárcsak most, sok gyönge és megtévedt ember tántorodott el az igaz hittől és sietett, hogy idegen bálványok előtt hódolhasson. Az eredeti latin dráma Diocletianus császára helyett a török szultánt szerepelteti a névtelen szerző, de az eredeti szöveg bálványait meghagyta, noha minden bizonnyal tudta jól, hogy a törökök nem bálványimádók.Számára a bálvány jelkép volt, minden idők idegen, pogány zsarnokságának örök jelképe. Müvével,

as első magyar mirákulummal példát akart mutatni a azorongatott magyaroknak, miképpen védekezzenek az idegen veszedelmek ellen, amely hitüket fenyegeti. És a Három körösztyén leán történetével valóban példát ia mutatott nemcsak saját korának, hanem a mai magyarságnak is. Ez a példa századokon át világító tiszta fényével ma is az egyedüli helyes útra vezérli azokat a hivő magyarokat, akik tanítását megszívlelik: "ti is ugyan tegyetök, mint ők tettek az hitért!" A Három köröaztyén leán a legrégibb magyar dráma és egyben az első vallásos ős nemzeti politikai szinpadi alkotás. Játszották-e vagy aem est a rendkívüli szépségű drámai példázatot, nem tudhatjuk. De minden ellenkező véleménnyel