Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)
bele a falu csendes éjszakájába. Ilyen szörnyű zenebonával vesz elégtételt magának a falu legénysége a megszégyenítésért, hogy más falu legényét többre becsülte a lány saját falubelijénél."-^ - Hasonló okokkal a nyugateurópai adatközlésekben is gyakran találkozunk; a legény-társaságok néha szinte adót vetnek ki minden házasuló legényre s ha ez nem hajlandó kellő legénybucsu költségeit viselni, következik a macskazene. Itt tehát már nem a falu erkölcsi érzékét sértő cselekedet megbosszulásáról van sző, hanem a szervezett legénység jogainak megsértéséről, a legények itt nem csak végrehajtói a falu Ítéletének, hanem egyúttal ők maguk a törvényhozók és birák is. A szokás megjelenési formái Az eddigiekben már többször utaltunk arra a meglepő szívósságra, mely a szokás technikáját jellemzi. Emellett azonban kitűnő alkalmat nyújt lokális továbbfejlődésekre,a szokás egyes mozzanatainak dramatikus kiépítésére is.Ez megnyilvánulhat maszkos, álarcos, állatalakos felvonások formájában, vagy valóságos bírósági tárgyalásokban, önálló népi komédiákban is. Az elmaradhatatlan macskazene mellett a népi humor és gúny kiapadhatatlan forrását képezi a charivari. Kapcsolatai nemcsak magyar nyelvterületen fejlődtek ki a farsangi ünnepkörrel, mint almásmálomi példánkban.Más országok szokásanyaga ugyanezt mutatja: ugyanannyira, hogy egyes franciaországi falvakban a charivarit egyszer egy évben húshagyókor rendezik közösen az összes ujraházasuló özvegy "tiszteletére." 35 A Békés-megyei formákban a szokás gúnyos lakodalom keretében játszódik le. A zángózás még aznap este kezdődik, mikor hire megy, hogy a szétvált házaspár újra összeköltözött. Három este tart, ezt a három estét pedig a valódi lakodalom egyes mozzanatai után kézfogónak, c slgac sinaiénak és lakodalomnak nevezik. A főszerepet a "pap" viszi, aki nyomdafestéket nem tűrő versikékkel adja össze az "ujpárt". A
