Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)
zenével kapcsolatos. Ez a jelenség annyival is feltűnőbb, minthogy sem a világi, sem az egyházi törvények az özvegyek ujraházasulását nem tiltották s mint egy svájci kutató megjegyzi, a laikus erkölcsi kívánalmak ebben az esetben tultettek az egyháziakon. 20 . Éppen ezért nemcsak a világi hatóságok Üldözték már régtől fogva a csendháborítás és a szokással kapcsolatos verekedések és brutalitások miatt a szokást, hanem a katolikus egyház is, mely magát erkölcsi kérdésekben legfőbb birának tartván, a rendeletek egész sorát hozta a szokás ellen. Mig azonban napjainkban az özvegyek ujraházasodása ellen rendezett charivari a falu - legfeljebb a kisváros - szokásai közé tartozik, a középkorban a városi polgárság, sőt az arisztokrácia is bőven élt vele, Így VI. Károly francia király és öt nemesember egy elözvegyült udvarhölgy második házassága alkalmából vadembernek öltözve 21 rendeztek tragikus kimenetelű charivarit, /ugyanis a macskazene közben tüz ütött ki, melynek rendezők is s a vendégek közül is sokan áldozatul estek./ Irodalmi források, egyházi határozatok, városi törvénykönyvek egyaránt újra meg újra foglalkoznak a charivari okozta rendbontással, visszaélésekkel. Az özvegyek második házassága elleni charivari eredetére vonatkozó szakirodalom igen nagy, de akárcsak az etimológia kórdósében, itt sem alakult ki egyöntetű álláspont. Az indiai özvegy-égetéssel való összevetés nem látszik helytállónak, hiszen az mindig csak az elözvegyült nőre vonatkozik, mig a charivari egyaránt szól az özvegy nőnek és férfinak. 22 Ugyancsak tapogatózásnak látszanak azok a magyarázatok is, melyek régebbi vallásos szektákkal, például a montanistákkal keresik az összefüggést. 2 ^Az azonban kétségtelennek látszik, hogy a szokás maga régebbi a tizenharmadik századból ránkmaradt első feljegyzéseknél. Plutarchos a római szokásokról szólva megemlíti, hogy az özvegy nő második házasságát szégyenletes és utálatos dolognak tartották, de azért gyakorolták. Az özvegy nők általában ünnepnapokon tartották eeküvőjüket, talán azért, hogy kevesebben vegyenek rajta részt. 2 *