Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

több ezer évea eredetűek,mégsem tekinthetjük őket okvetlenül a magyarságnak a honfoglalás előtti történetébe messze viszszanyuló szokásoknak. Európa minden országában megtalálhatjuk e pogány hiedelmek és színjátékszerű varázs-cselekmények teljesebb vagy csökevényesebb formáit,melyek hazánkban szinte elválaszthatatlanul összefonódtak a magyar nép keletebbről magával hozott, sajátos hitvilágával és rítusával. A magunkkal hozott dramatikus szokások és a köz-európai szokásanyag összefonódásából keletkeztek e magyar dramatikus szokások, melyek jeles napokhoz vagy pedig ünnepi ciklusokhoz /farsang, húsvét, május, nyári napforduló, karácsony-ujóv/ fűződtek.Dramatikus játékok és jelenetek kapcsolódnak a munka egyes fázisaihoz, a szürethez, aratáshoz is; a fonó,tollfosztó, disznóölés is alkalma és egyben színpada volt e paraszti színjátszásnak. Tudós nemzedékek igyekeztek e szokásanyagból kiválogatni a sajátosan magyar vonásokat, a magunkkal hozott elemeket. Különösen érdekesnek tűnnek történeti szempontból a hazánkban is legrégibbnek tünő szokások, a téli napfordulóhoz fűződő regölé8, a nyári napforduló körüli szentiváni tűzgyújtás. így tudjuk például, hogy maga a regölés kifejezés a magyar nyelvnek igen régi, az ugor együttélés idejére visszamenő korszakából származik s a regős ének "hej regő rejtem" refrénjével együtt a sámán varázsló extatikus szertartásainak fogalomkörére utal. Ahogy a samán varázsló alakját a népi emlékezet a táltos alakjában őrizte meg,igy őrizte meg a regölés a köz-európai vonások mellett a régi pogány magyar varázsló ritusok sok elemét is.A hozzáfüződő a csodaszarvasról szóló ének, - mely szarvas egyúttal az égboltot is jelképezi és a csillagokat, a napot és holdat viseli testén, - csakúgy, mint a szentiváni ének - költői hangulatú varázsos dallamokkal idézik régmúlt idők embereinek küzdelmét és vágyait. Fennmaradásukat éppen az tette lehetővé,hogy a földművelő és állattenyésztő ember sorsa - a változó történeti események során oly egyforma maradt.