Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Rendszerezési kísérlet az alkotóelemek részesedése alapján

Szöveges oselekmény nem-naturálls zenével. Az ilyen megoldás kitűnő példája volt Lavrenyovi Leszámolás cimU darabjának a budapesti Néphadsereg Színház előadásában bemutatott II. felvonás befejezése, amikoria egy érzelmi csúcsponton, kizárólag hangulatfeatő éa erőaitő jelleggel azimfónlkua zene haraant fel rendkívül hatásosan lendítve magasra az előadáa feszültségét. Szöveges cselekmény hangszeres zenekisérettel

. A görög magodia-tól kezdve a kora-reneszánsz monodrámán át a melodrámáig /beleértve a nem-teljes előadást végigkísérő, melodramatikus elemeket tartalmazó formát is/ több variánsban is mutatkozik. Szöveges cselekmény recitativóval

. Már a görög almodia is ebben az összetételben jelentkezett s a kezdő opera, a 16I7.sz.-ban szintén ilyen megoldást alkalmazott. A aea-nem ének, sem-nem beszéd éppen ebben a kezdeti fokában még közelebb állt a természetes beszédhangsuly követéséhez. Szöveges oselekmény recitativóval és kórusokkal

. Valószínűleg a görög tragédiák előadásmódja lehetett ilyen Szöveges cselekmény recitativóval, áriával, kettősökkel, együttesekkel, kórussal /esetleg tánobetéttel/. Az opera buff a és az opera comique közelíti, meg és variálja leginkább ezt a stilustj recitativo nélkül /bár helyenként még az is előfordul/ az operett is ezt a formát választja. Szöveges oselekmény a. műbe illesztett, ahhoz készített dalbetétekkel /táncoal/. Mind hangvétele, mind technikai könnyűsége miatt a legnépszerűbb műfajok bontakoztak ki ebből az ötvözetből. A kinai nan-csü, a római hypothesis, az Itáliai cantidanza, a spanyol mojiganga ugyanúgy ebbe a fajtába tartozik, mint Shakespeare dalbetétekben gazdag Ahogy tetszik-Je, vagy a 18. század német Singe-komödieje, a 19. az. eleji kölni divertissementchen, a magyar népszínmű és a ma is kultivált zenés vígjáték vagy zenés bohózat.