Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Rendszerezési kísérlet az alkotóelemek részesedése alapján

lyamatos"-nak azt nevezzük, amikor a színpadi történés első pillanatától kezdve mindvégig, de legalábbis túlnyomó meny­nyiségben valamilyen zenei ábrázoló eszköz szól /instrumen­tális, énekes, kórusos/. Mint a zenei forma tanban, ugy itt is mást és mást jelent a "recitativ", a "dal" és az "ária". Szöveg nélküli cselekmény zene nélkül. Mozgásban-játékban lebonyolódó színpadi eseménysorozat; a minden akusztikus kiséret nélküli, "száraz** pantomim. Etűdök. Szöveg nélküli cselekmény naturális zene-elemekkel. Ez is pantomim lenne, amelyet bizonyos "külső" zene, a cselekmény alatt megszólalva, egy időre hangulatilag, ha ritmikailag nem is, befolyásol. Szöveg nélküli cselekmény nem-naturális zenével. A legtöbb pantomim ilyen. Külön megkomponált, az egész mü mondaniva­lóját programmâtikusan követő zene kiséri: vagy fordítva, meglévő zenei műalkotásra /pl. Bach: Prelúdium/ szerkesz­tett, tőle független mondanivalóju pantomim. Szöveges cselekmény zene nélkül. Ebbe a kategóriába tartoz­nak a par excellence "prózai" drámák, mint amilyen Hebbel: Maria Magdaléná-ja, Ibsen: Vadkacsa-ja, Bródy: Tanitőnő-je, stb. Szöveges cselekmény naturális zene-elemekkel. Vagy maga a szerző Írja elő, mint például Csehov a Ványa Bácsi-ban Tyelegin gitár-játékát, vagy szintén Csehov a Három nővér­ben Tuzenbach zongorázását, Andrej külső hegedülését, a II. felvonást kezdő "távoli harmonikaszót", a fiatal Fedotyik gitarozásét, a dajka visszatérő énekét, a "Szűz Imája" kül­ső zongorahangjait, azt, hogy "Valahol messze hárfán és he­gedűn játszanak" /IV.felv./ és hogy kivül katonabanda szól. - Lehet azonban, hogy a szerző által nem adott instrukciók pótlására a darab rendezője illeszt ilyen elemeket az elő­adásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom