Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Időszámítási rendszerek és színpadi műfajok

részkérdéseket, melyek a "süritő" szövegre, a "lassító" zenére, a "semleges" időszámításra, jelentkezési formáikra, használatukra, ötvöződósi módjaira vonatkoznak. Eddig ugyanis csak magukról az alkotó elemekről és alaptulajdonságaikról, mintegy "tiszta" jellegükről volt szó. A szöveggel kapcsolatban két dolgot kell tisztáznunk. Az első az, hogy a "szöveg" kifejezés alatt a továbbiakban nemcsak a szűken vett, leirt, megfogalmazott szöveget értjük, hanem tágabb értelemben "a szövegben ia megfogalmazott drámai cselekményt"• Ezzel a meghatározással arra a tényre kívánunk rámutatni, hogy egy darab Írott szövege a sajátos színpadi művészetnek megfelelően az előadás alkalmával a megszólaltatásokon kivül még "testet ia kap" a színész játékában és még egy sor más tényezőben és része lesz egy átfogó drámai cselekvéssorozatnak. És ha ezt a cselekvéssorozatot megvizsgáljuk, a "cselekményt", ha ugy tetszik, rájövünk, hogy a "süritós" tulajdonképpen nem is a szövegben, vagy pontosabban nem csak a szövegben van, hanem maga a cselekmény aiíritett az ábrázolt valósághoz képest. A sző nagyon sokszor csak a süritett drámai cselekmény hullámainak tetején megcsillanó taraj, a tajték, melyet a cselekmény hevében feltornyosuló indulatok tengere vet. Az is szemünkbe tűnik, hogy szinte minden egyes műalkotásnak más és más a sűrítési módszere és aránya: valahogy ugy, mint ahogy minden csoportos labdajátéknak más és más a játékszabálya, mely a kezdő füttytől a mérkőzést lezáró füttyig tart; gondoljunk csak a futball, a kézilabda, a kosárlabda, vízilabda, tenisz, asztalitenisz, golf, hoki egymástól eltérő, a játék időtartamára érvényes,játékos és néző által elfogadott, megszeghetetlen játékszabályaira. Egy-egy színpadi alkotás "játékszabályait" a sürités, a drámai cselekmény végigvitelének módját a dráma irója szabja meg, de a színpadi tolmácsolás közben a többi résztvevő is alkotó módon kapcsolódik bele. Azt kell tehát figyelembe vennünk, hogy a "lassító" zene nemcsak általában az ábrázolt való-