Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
parasztokat. Jutalmul azt Ígéri neki,amit a parasztok ajánlanak majd fel. A parasztok pedig azt kívánják, hogy az ördög vigye el a nemesurat, ami meg is történik. A mese erőteljes, csipős párbeszédei mellett a didaszkaliák egészen eltörpülnek,s a kereken megszerkesztett történet jellegzetesen monodramatikus téma. Pap - és egyházellenes Trágár Balázs csúfság a.:"...ki az barátochoz ment király parancsolattyával, hogy segitcsék meg. Mert ezért kell hazudni az királ előtt. És azt feleltéc, fiam, mi nem tudunc hazudni. Monda az: bár a legyen egyic. És azután az apátzác között némává tötte magát és meghasaeitotta őket, és királyné asszony előtt azból szerzett csúfságot. Azon képen a kicet irnac némely csúfokról, kic ugyan mesterségvei tanullyác a csélcsapást".Bornemissza Péter kivonatából könnyűszerrel helyreállítható a trufa menete. Trágár Balázs egy meg nem nevezett magyar király parancsával elment a kolduló barátokhoz,hogy segítsék őt meg: hogy majd hazudik érte cserébe, a királynál, mint ahogy a barátok is alamizsnát gyűjtenek és cserében lóváteszik a világot. A barátok tiltakoznak ellene: Ők nem hazudnak. De Trágár Balázs nem nyugszik bele a válaszba: Bár a legyen egyik! - mondja, vagyis hogy ez az állitás maga is egyike a barátok számtalan hazugságának.Trágár Balázs ekkor módszert változtat. Hiába mondott igazat, nem ért vele célt. Fogja magát tehát és elmegy az apácákhoz, ha eddig beszélt, most néma lesz. Ha eddig igazat mondott, most némán is hazudni fog. És lám, ugyancsak jó dolga lett. Éppen ezért nem is a királyhoz tért vissza, hanem a királynéhoz, és mint a többi csúfok, vagyis mulattatók, friss élményeiből előtte "szerzett csúfságot". Ez a kitűnő csúfság második részében nem egyéb, mint Boccaccio egyik hires novellájának feldolgozása, Masetto da Lamporecchio kalandjáé /Dekameron, III. 1./. Az egész azonban igen magasrendüen megkonstruált, logikus szerkezetű kettős jelenet, mely Bornemisza előadása szerint ugy került - 93-