Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

olyan parodieztikus jelenet maradt fenn,amely e gunyoe szi­ni játék kkal benső rokonságot tart»ugyanazon népi szellem­ből táplálkozik és szerzői-előadói szemmelláthatóan a goli­ardok utódai, a deákok. Ismeretes, hogy a hamis gyónás a középkorvégi népi színjátszásban mint a szatira egyik leg­általánosabb eszköze európaszerte el volt terjedve Francia­országtól Magyarországig. A Comoedia Balassi Menyhárt árui­tatásáró l kiemelkedő jelenete éppen az elvetemült főhős gyónása a nem sokkal jámborabb érsek előtt. Fonóházi szo­kásaink között is nemrég még szerepelt a hamis gyónás. Ter­mészetes, hogy ezt használta a népi felkelés is. Fonóházi hagyományainkban az u.n. "papvezetés" mozzanatai között a hamis gyónáson kivül ott van a bolondos ál-prédikáció, pa ­rodisztikus "megszentelések",fura Miatyánkok és Ave Mariak, valamint gúnyos testamentumok, mely utóbbi három a lakodal­mas vidám szokások közé is átjutott. Világos, hogy mindez rendelkezésünkre állott a népi megmozdulások deák-szinját­szói műsora számára is. Jellemző például, hogy a bolondos ünnep - e tipikus deákmulatság - középkori leírásai közül a padovai Ordinär ium . tehát egy hivatásos szertartáskönyv arról emlékezik meg, hogy a bolond ünnepen a valódi püspök palotájában fogadta a gyermek-püspököt, aki számonkérte tő­le az egyházi javak kezelését és "egyéb" kérdéseket is fel­tett neki. Majd bort hozattak és ittak. Ugy gondoljuk, nem hivatalos formában e motívumok alaposan kivirágoztak. Gon­doljuk csak meg, hogy az erdélyi parasztháborút, a huszita felkelések legkomolyabb mozzanatát 1436-ban éppen az rob­bantotta ki,hogy Lépee György erdélyi püspök több évi szol­gáltatást követelt be egyszerre a parasztokon, még hozzá jó pénzben. S éppen az ő székhelyéről, Gyulafehérvárról van a­datunk bolondoe ünnepre a XVI. század második évtizedéből. Az elmondottak alapján alig hihető, hogy a nép mulattatói megfeledkeztek róla. A végsőkig kiélezett osztályharc tehát átjárta az el­nyomott és fegyverre kelt nép szini jeleneteit akár velük - 89 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom