Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

tizet is. A vetélkedésekkel rokonságban állottak a haláltáncok és az a nagy jelentőségű műfaj, mely a renaissance drámához az átmenetet alkotta, a moralitást. A vetélkedések igen gyakran erős társadalmi feszültségről tanúskodtak, ami még fokozódik a haláltáncok és a moralitások esetében.A haláltánc tudatosan vonultatja fel a társadalom egyes osztályait, sőt egyes rétegeit is, hogy a halál Ítélete alá vesse. Mármost melyek a vetélkedés magyar emlékei, esetleg előadatásuk bizonyítékai? Időrendben a legrégibb, nem is drámai szöveg, hanem egy templomi falfestmény, mely Becsei György megitéltetés

é-t ábrázolja. A falfestményen ábrázolt jelenetek, melyek a XIV. század utolsó évtizedeinek gondolkodásmódját tükrözik, amennyiben a freskó a Bars-megye-i Zseliz temploma számára készült 1388 után, nyolc szereplőt tüntetnek fel. Középponti alakja mindenekelőtt a Lélek,akiért a viaskodás folyik, az Ördög és az Őrangyal, akik harcolnak érte, Szűz Mária és Krisztus, akik könyörögnek az Atyaistennek, végül pedig egy nőalak, akiben valószínűleg a freskó megbízóját kell látni. A beszédszalagok összeállításából rövid, pergő drámai szöveg kerekedik ki, amely arról tanúskodik, hogy az effajta vetélkedéseknek népszerűeknek kellettek lenni, hazánkban, hogyha egy főúr vidéki temettetési helyére is elkerülhettek. A további emlékek már nem latin, hanem magyar nyelvűek ós egy jó évszázaddal későbbi kódexekben találhatók fel. A Nádor-kóde

xben olvasható a Test és Lélek Vetélkedése /1508/, a Példák-Köny

vében az Élet és Halál Vetélkedés

e és egy Haláltán

c, helyesebben Vadomori költemény /1510 utánról/, és végül a Bod-kódexbe

n három drámai vetélkedés lelhető: Vetélkedés a Lélekér

t /1520/. Ezekben a szövegekben mind a két tipus feltalálható, a jó és a rossz közötti agonisztikus küzdelem és a pöir, a proces is. Érdekes e vetélkedések társadalmi helyzetképe, mely világosan tükrözi a középkori világnézet bomlását. Amig Becsei György megltél- 70 -