Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
passiójára jellemző,hogy "játék-néző helyein" /Theatrumain/ a jelenetek minden hasonlóval szemben a legrövidebb szövegeket tartalmazzák. Gyorsan váltakoznak a lirai kitörések, a szembenálló szenvedélyek érzékelését adják, bennük indulatok csapnak össze, egyszóval drámaiak. Laskai Osvát passiója a legszebb, melyet latin szövegekben ez idő szerint Magyarországon ismerünk. Egy másik beszédében a próféták kiszabadítását, vagyis Krisztus Pokolraszállá s-át mutatja be két jelenetben. A nagy városi passiók ihlették Utolsó Itéle t-ét is, mely egyetlen hatalmas jelenetből áll, és benne az Anya és egy Angyal s természetesen Jézus kivételével csupán kórus-csoportok szerepelnek. A jelenet ott emelkedik tetőpontra, amidőn a Hamisak és Jézus végső párbeszéde jeleníti meg a végitélet szörnyűségét. Laskai Osvát igazi drámai szerző. Beszédei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vallásos dráma a magyar középkor végén még egyszer erőrekapott. Azonban kódexeink magyar nyelvű passiós szövegei arra mutatnak, hogy már az emiitett két prédikátor maga is egy erőteljes irodalmi műfaj sodrában szerkesztette "drámai beszédeit". A kódex-szövegek úgyszólván teljesen leszűkültek a párbeszédekre és a bibliai história elmondására és ez alkalmassá teszi e prédikációkat nem csupán elmélkedő olvasásra, hanem ennél sokkal Inkább előadásra. Nem kevésbé tanulságos, hogy a Tihany i- és a Horváth-kóde x kivételével, melyek Temesvári Pelbárt Próféta-játéká t fordítják és variálják, a többi csupán közös szöveg-családra vall, de önálló változat. Az Érsekújvári- és a Weszprémi-kóde x közös. XV. századi forrása például bizonyos rokonságot tart a Sermones Dominicale s-ével azonban a Weszpréml-kóde x szövegének szerkesztője egy másik forrást is felhasznál, mely a XV. század vége felé keletkezett és erős rokonságban áll Temesvári Pelbárt passiójával, de néni azonos vele,hanem csak egykorú. A Winkler-kóde x gyönyörű Passiój a és Mária-siralm a /1506/ is csupán másolat és Toldy Ferenc szerint XV. század első - 63 -