Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

A darab szorosan kapcsolódik a középkori misztériumszinpad technikai felépítéséhez. Három emelet áll előttünk: a legfelsőben a Szentháromság trónol, a megszemélyesített isteni tulajdonságok és az angyalok. A középső a föld, ahol egy kis Názáretet jelképező faházikóban, mint a misztériumokban szokott lenni, ül Mária, végül a legalsó rész a pokol tornácát jelzi, ahol az ördögök kinozzák az atyákat. A három birodalom között a követeknek közlekedésül létra szolgál. A szentháromság felülről könnyen letekinthetett a középső színpadra,ahol a Máriának öltöztetett ifjú deák üldögélt. Meg kell azonban jegyeznünk, ho^y ugyanez elképzelhető egymás melletti tagolású hármas színpaddal még egyszerűbben. Ilyenkor a színpad egyik oldalán van a menyország, a másikon a pokol és középütt a földi világ. Temesvári Pelbrát tudatosan műfajilag is meghatározna játékát, s annak előadásmódját "ájtatos históriás mód"nak nevezi /per modum devote historice icontemplationis, per modum historie, pro continuations historie precedentis/. A "históriás mód" a kórabeli színházi terminológiában a drámai formában lejátszódó cselekményt jelölte, kezdve Pathelin mester históriájától, az olasz "reppresentazione sacra" elnevezéséig, melyről már szóltunk. Temesvári Pelbárt tudatosságát még jobban kiemeli, hogy a tollából fennmaradt passióhoz adott bevezető színi utasításában beszédének képszerű illusztrálását "áhítatos előadás"-nak, "devota representatio"-nak nevezi, mikor igy ir: "A nagypéntek napján való prédikáció rendjéről és módjáról vedd eszedbe a következőket! Ha Krisztus Urunk passióját áhitatos szinrevitel ceremóniájával akarod előadni /cum cerimoniis devote representationis passionis Christi/, mindenekelőtt megmutathatod a kereszt fáját, mintha véres volna és ilyen fohászt mondhatsz hozzá: "Üdvözlégy kereszt fája, egyetlen reménységünk! Hadd induljanak meg »«ivükben a kereszt felmutatására. Először haladj ama áhítatra inditó - 60 -