Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
talánossá. Tisztán szerelmi tárgyú mü Magyarországon Balassi e müvével látott sajtót első Ízben, s joggal állapította meg kutatója,hogy"a dráma kiadása nagyon merész tett volt." Ugyanakkor a mü nagyfokú nyelvi realizmuson épül fel, a lélektani rajzok hűsége és hajlékony követése éppenolyan elismerésre méltó, mint hogy izes magyar mondásokkal gazdagítja az olasz szöveg kevésbé poétikus vary éppenséggel prózai kifejezéseit. Balassi pásztorjátéka egy már ismert m'ifaj terén nagyobb arányú műfaji kezdeményezés volt, de irodalmi tette a magyar dráma fejlődésének és a magyar színjátszásnak sokat Ígérő szakaszában már a megtorpanás idejére esik. Az éles, világos ellentétek, melyek Sztáray Mihály hitvitázó komédiáit, az antitrinitárius komédiát, Bornemisza tragédiáját, táplálták, létrehozták, összezavarodtak. Az erővonalak összekuszálódtak, a hatalom és a vallás frontjain olyan ellentmondókká váltak, hogy az értelem nem talált belőlük kiutat. A magyar király, kinek feladata volt az ország védelme, idegen és egyre jobban kitetszik, hogy nem is törődik vele. A nemzetiség szerint is magyar uralkodók, Erdély fejedelmei, a törökökkel kellett, hogy egyezkedjenek, ha meg akarták óvni területeiket a dulástól. A királypárti főuraknak is félniök kellett szabad vallásgyakorlatuk miatt, ha protestánsok voltak és az erdélyi katolikus főurak sem érezték magukat mindig jól. Ezek a feudális hatalmasságok a vallással kereskedtek, megbízhatatlanok voltak, egyformán züllöttek és kegyetlenek, s mégis ők tartották fenn a nyomdákat és az iskolákat. A nagybirtok újjászervezése magával hozta a földesúri elnyomás uj fokát, a szabadabb vallási és világnézeti gondolkodás elfojtását.Aki jobb országot akart, az önmagának vagy vitézeinek, mint Balassi Bálint, meg istennek panaszolhatta el reménytelenségét, s nem maradt más választása, mint a hősi halál. E sok csomót feloldani csak a kitörő érzelmek lirája tudta, s mesés meg romantikus történetek voltak képesek enyhíteni. Ez a korszak már a lira, - 133 I