Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

ben van az antitrinitáriua szinjáték drámai erejétől, szatírájától áradó humorától. Csak Kain alakjára esett némi fény belőle és az izes magyar nyelv közös bennük. A humanista tragédia Az antitrinitáriua színdarabokról szólva többször utaltunk rá, hogy a hatalom és vagyon birtokosai a szerzőkkel szembenálló felekezetek hivei nagy jómódban élnek, s bennük az életörömnek felfokozott formái: a jó és szép élet dölyfös emlegetése jut szóhoz.Etekintetben valamennyi komédiának előttejár Bornemisza Péter Elektrája

T A hatalomtól mámoros Aegistus és méltó társa, a férjgyilkos Clyaemnestra már a tragédia elején az öröm határtalan kifejezéseivel jelenetkezik. Meggyilkolták Agamemnont s mindketten jelzik, miért volt érdemes elkövetni e gaztettet: Aegistus szavaiban a hatalom vonásai uralkodnak, hogy befolyása van hatalmas királyok előtt, kincses városai, pompás vadászó helyei, kincsei, de ugyanakkor az evvel járó életipröm is megjelenik nála: a mulattatók egész hada követi, amikor egyegy udvart" hirdet meg,amelyek között ott vannak a színészek is. "Ezentúl wi vduart tetetek Mindeneket be hirdettetek, első gondom az is hogi lantos, hegedűs, Sipos, dobos, trombitás, zamtalan legien, mindenek vigagianak,ifiak ömengienek, vgi szép szemeliek elötem tanczolianak." Clytaemnestra viszont a féktelen asszony szavait hallatja, akit egykori férjé megregulázott, kiforgatott természetéből : "Egi pohár bort keduemre meg nem ihatam, hire neküel czak ki sem lephettem hazamból,maga engem az en aniam giermeksegen tul fogua nagi keduemre tartot o penig mind termezetemboel mind erköczömből teljesegél ky akar vala venni.." Clytaemnestra elvetemült és mindenre elszánt asszony, büszkén hangoztatja, nem fél már senkitől, s azt tanáosolja - 128 -