Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

BEVEZETŐ

azonban már kizárólag csak a magyar nemzeti színjátszás kiteljesedését volt hivatva ápolni. Kötetünk 1885 végéig ismerteti a városi színjátszás dokumentumait. Ugyanis 1886-tal az új színház felépítésének megfogalmazásával s a régi rozzanttá vált épület lebontásával egy teljesen új korszak kezdődött el a város színművészeiének életében. Az 1885 végéig tartó korszak - egy rövid időtartamot leszámítva - a városi színjátszás tökéletesedésének időszaka. A nagy kérdések már a reformkor utolsó éveiben eldőltek. Mint ismeretes ekkor építették fel a város első kőszínházát, s ezzel állandó szereplési lehetőséget tudtak biztosítani a várost érintő vándorkomédiásoknak. Hamarosan mindkét nemzet teátristái felváltva használhatták a kőszínházát. Az ideérkező társulatok a színházművészet kiteljesedését szolgálták, persze több-kevesebb sikerrel. Ebben a színes kavalkádban felbukkantak komoly, céltudatos művészek, igazi szerencselovagok, megtépázott sorsú vándormutatványosok, bábjátékosok, tűznyelők és cirkusztársulatok. A város polgársága egyaránt befogadta őket, de az olcsó mutatványos produkciók időszaka már lejárt. Itt már csak az a produktum tudott sikert elérni, ami az egyre fejlettebb ízlésű polgárság igényeinek meg tudott felelni. Ebben a korszakban a város több ideiglenes játszóhellyel is bővült, amelyek szabadtéri mutatványok számára épültek, ahol nemegyszer helyet kaptak a magyar és a német teátristák is. így a város történetében nagyon fontos szerepet játszó Tettyén, a romok közelében, és a nem kevésbé kedvelt Czindery-kertben épült ki ilyen mutatványos hely. A színikultúra fejlődésével újabb problémák is felvetődtek, amelyek megoldása elsősorban igazgatási eljárást igényeltek. E feladatok megoldására és a színiélet megszervezésére jött létre - az első, mondhatni igazgatási és szakmai célokat szolgáló - Színügyi Bizottság 1871-ben. Az évek folyamán munkájuk szinte nélkülözhetetlenné vált. Segítségükkel juthatott el a pécsi színikultúra azokra a magaslatokra, ami jellemezte a városi színjátszást, közvetlenül az új színház átadása után. Tehát ez a rövid, ugyanakkor fontos időszak a későbbi, kiugró művészeti sikerek alapköve volt. E kötet beható vizsgálata során képet kaphatunk a jelentősebb sikereken túl Thália papjainak min8