Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS SZÍNJÁTSZÁSÁNAK TÖRTÉNETE A LEVÉLTÁRI FORRÁSOK TÜKRÉBEN 1849-1886 KÖZÖTT

már az lett a gyakorlat, hogy az ún. hosszú évadot rendszerint a magyar színésztársaságok kapták. Ui. a város lakossága fokozatosan magyarosodott, és a polgárság kifejezett igénye volt, hogy a magyar színészek töltsenek el több időt a városban. 1858 tavaszára a Mária utcai színházépület állapota már annyira leromlott, hogy a kiküldött bizottság életveszélyessé nyilvánította. Az épületet bezárták, s Oertzen Gusztáv kötelezte magát arra, hogy a bizottság által előírt javításokat elvégezteti saját költségén. A munkálatok több hónapig tartottak, a szükséges átalakításokat elvégezték és a színpadtechnika berendezéseit is felújították. A közel fél évig tartó átalakítás október elejére készült el. Oertzen arra hivatkozott, hogy ezek a munkálatok rengeteg pénzébe kerültek, így az október közepétől induló szezon bérleti díját drasztikusan felemelte. A példátlanul nagy összeget a Mihálovits-testvérek támogatásával Molnár György színigazgató tudta csak kifizetni. Az igazgató színtársulata kiváló erőkből állott. Tagjai közt találjuk Odry Lehelt, Prielle Pétert, Sánta Antalt, Vasvári Kovács Józsefet, Szaploncai Idát, Mátrai Marit és Dobozi Linát, akik az akkori magyar színjátszás ünnepelt csillagai voltak. A társulat karmestere Latzkó Gergely volt. A Nemzeti Színház művészgárdájából többen is vendégszerepeltek Molnár színtársultában. A társulat az 1859- április 17-ig tartó szezon alatt összesen 137 alkalommal lépett a pécsi publikum elé. A repertoáron nem akármilyen művek kaptak helyet. A szezonnyitó előadás a Bánk bán volt, de sokat játszották a kor divatos műveit, mint a Liliomfit, a Pölöskei nótáriust, A cigány és A csikós című népszínműveket. A klasszikusok is szerepeltek a társulat műsorán: Schiller: Haramiák, a halhatatlan nagy mű, William Shakespeare: III. Richard és A makrancos hölgy. Itt került sor Udvarhelyi Miklós pályafutása 50 éves ünnepére. Jutalomjátékában az Aranylakodalom című népszínműben lépett fel. Molnár György a sikeres évad után a nyári idényt is elnyerte a városatyáktól.A Molnár-féle társulat bebizonyította a pécsieknek, hogy a magyar színművészet immáron teljesen egyenrangúvá vált a német színművészet értékeivel, és törvényszerű lett a magyar színjátszás fokozatos térhódítása. Bár ezekben a politikailag is konszolidált években egészen a kiegyezésig a német színjátszást is kiváló erők képviselték. 1858-ban végleg leáldozott Mathias Wágner csillaga a pécsi színpadon. Helyét 36