Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

IV. 1871. október 5-tól 1885. október 31-ig

egyesülnek úgy szólván a megye érdekei is. E központban székelnek a megye főhivatalai, itt laknak a megye számtalan családjai, majd hosszabb, majd rövidebb időre itt gyűlnek össze és tartózkodnak a megye lakói. A helyben lévő tanintézetekbe járó ifjak legnagyobb része, majdnem túlnyomó része a megyében lakó szülők gyermekei. Ezen családok és egyesek is tömegesen keresik fel a színházat, és így a megye műveltebb osztályainak éppen úgy áll érdekében állandó színtársulatot bírni, mint a helyben lakóknak." Pr: Bvm. ai. ir. 9187./1879Ny: Magyar. 476. Tá: 1879- XI. 10. Baranya vármegye ekkor tartott közgyűlésén határozatot fogadtak el a magyar színjátszás támogatása érdekében. Ta: Az 501. sz. a. hozott határozat a következőket mondta ki: „a megye közönsége sajnálkozva kénytelen kijelenteni, miszerint megfelelő alap hiányában a színügyet egyelőre anyagi támogatásba nem részesítheti". Erkölcsi támogatását azonban élvezheti, mert megbízták Jeszenszky Ferenc alispánt, hogy a megyei törvényhatósági bizottság 4 tagjával (Nádasy Kálmán, Kardos Kálmán, Markovits Károly, Kisfaludi Pál), valamint az összes járás főszolgabírájából és Német Ignác megyei tiszti főügyészből álló külön bizottság elnökeként tegyen javaslatokat a magyar színházügy pártolására. Pr: Bvm. ai. ir. 98Ó5./1879. Ny: Magyar. 477. Tá: 1879- XI. 31. Csóka Sándor a pályázatot elnyert magyar színtársulat igazgatója kérelme Aidinger János polgármesterhez. Ta: A hideg idő beálltával kérte a színház fűtéséhez szükséges tűzifa kiutaltatását. Ha: A polgármester utasította Ruwald Alajos „városgazdát" a tűzifa kimérésére. Pr: PVT. ikt. k. 10 362./1879. Ny: Magyar. 233