Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

tésével. Ennek eredményeként a Nemzeti Színház tagjaiból verbuvált színtársulatok folyamatosan jelen voltak a pécsi színpadokon. 6. A Színügyi Bizottság és Oértzen Gusztáv színháztulajdonos közt létrejött szerződés. Az 1871-től folyamatosan működő Szin. Biz. egyik lényeges lépése volt, hogy előre kialkudott összeg ellenében 3 évre bérbe vette a színházépületet. A szerződés pontjai a városi színikultúra megerősödéséről tanúskodnak, s mert pontosan meghatározta a város vezetése által támogatott Szin. biz. és a színháztulajdonos kötelmeit. Ezzel úgyszólván centralizálták a városi színügyet, kizártak minden véletlen eseményt. Ez a szerződés feljogosította a bizottságot arra, hogy jó előre tárgyalásokat folytasson a leendő színtársulatok igazgatóival. Ezzel véget ért az a korszak, amikor az éppen erre vetődött vándortársulati igazgató ad. hoc. jelleggel játszási lehetőséget kapott. Ezentúl csak a kiírt pályázaton részt vevők kaphattak játékjogot a pécsi színpadon. 7. A Színügyi Bizottság és Szántai Mészáros Kálmán színigazgató közt létrejött szerződés. Ez már az az okirattípus, amit a színházbérlő bizottság kötött meg a pályázatokon nyertes direktorokkal. A korabeli szerződés a városi színházi élet minden fontos területét érinti, de mind a két fél számára lehetőséget adott, hogy szabad elhatározásukból éljenek az itt lefektetett jogaikkal. 19