Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FODOR OSZKÁR

és legnépszerűbb művek a kor ismert bulvárszerzőitől valók: Békeffi István, Bónyi Adorján, Emőd Tamás, Fodor László, Földes Imre, (Éri) Halász Imre, Harmath Imre, Lakatos László, László Miklós, Nóti Károly, Rejtő Jenő, Stella Adorján, Török Rezső, Vadnai László, Vaszary János nagy rutinnal, színpadi hozzáértéssel írott darabjai. A műsor gerincét ez időben is a legvonzóbb operettek adták, még a zenés bohózatok és vígjátékok zömét is operettként hirdették. A legnépszerűbb komponista Ábrahám Pál, sok művel van jelen Zerkovitz Béla, Lajtai Lajos, Eisemann Mihály, majd egyre többször Erdélyi Mihály és Fényes Szabolcs. A műfajban nagy stílusfordulat ment végbe. A harmincas években megjelent a „jazzoperett" (jazz-en a korabeli tánczenét értették), s vele összefüggésben a „revüoperett", amelyben a primitív sztori közhelyeit, a zenei színvonal labilitását eltakarta a tánc, a táncos attrakció. Tipikusan ilyen volt Márkus Alfréd-Harmath Imre Tessék beszállni! c. műve, sorozatban 18-szor adták elő. A divaton kívül a helyi népszerűségnek is része lehetett abban, hogy a színház táncos színészének, Kőrössy Zoltánnak librettójára Csongor Béla zenéjével készült Gellérthelyi kaland az utolsó évad végén hat hét alatt 25 estén aratott sikert, felzárkózva olyan klasszikus operettekhez, mint a Mosoly országa, a Cirkuszhercegnő 37-35 előadással, vagy a Bál a Savoyban, amely 3 hónap alatt 16 ízben volt műsoron. Csak cím szerint sorolom föl az időszak nagy operettsikereit, amelyek egy évadon belül 15-20 előadást értek meg (felújításuk alig volt): Aki mer, az nyer, Csavargó lány, Csókprofesszor, Egy csók és más semmi, Én és a kisócsém, Kadétszerelem, Sárga liliom, Sárgapitykés közlegény, Szökik az asszony, Tommy és társa, Az utolsó Verebély-lány. A bemutató sorozatán túl felújítást is megért siker volt pl. a Három ember a hóban 15+2 előadással, a Zsákbamacska 14+6 előadással. A Sok hűhó Emmiért két hónap alatt 14, a 3:2 a szerelem javára másfél hónap alatt 12, a Macskazene egy hónap alatt 12 előadással bombasikert jelentett. Népszínműveket elszórtan, csak vendégszereplők kedvéért tűztek műsorra, ennek jegyében zajlott 1935 márciusában egy népszínmű-blokk (Piros bugyelláris, Falu rossza, Gyimesi vadvirág, Sárga csikó). Az előadásokon többnyire cigányzenekar működött, s a magyarnótázás stílusa érvényesült. A frivol - olykor hitvány - szórakoztatást nagy számban képviselő brettli-művek miatt Fodort sok támadás érte; 1933 elején sajtóvita folyt Pécsett a színpadi irodalom nívójáról, nemzetietlenségéről stb. Az igazgató - némi okkal - hivatkozott a publikum igényeire, ill. igénytelenségére, a jobb darabok iránt megnyilvánuló érdektelenségére. A Dunántúlban szerkesztőségi cikk utasította vissza ezt az „üres kifogás"-t, mely „sértés a pécsi közönségre" (1934. december 25.), ám a közönség nem igazolta vissza a hipokrita felháborodást. Fodor mindenesetre 1936 novemberében bemutatta József Ferenc dr. „királyi herceg" Columbus c. színművét pazar kiállításban, de 1937 januárjában ismét erkölcsi vihart támasztott Emőd Tamás Egy lány, aki mindenkié c. művével, s az év végén a polgármester engedélyéhez kötötték a darabok bemutatását. 382