Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

RÉTALAPI HLATKY LÁSZLÓ

A Nemzeti Színház hasonló arányú segítségével került színre Az ember tragédiája 3-szor, az Ellák 2-szer, a Kisfaludy Sándor-művekből Galamb Sándor által színpadra alkalmazott A Dárday-ház 3-szor, de a nagy művészi befektetés sem hozott több sikert, mint amennyi a prózai előadá­soknak „járó" 2-3 estét lehetővé tette. Még vendégekkel is csak 2 előadása volt a Képzelt betegnek és a Tartuffe-nek (mindkét darab és Moliére is lebecsülő kritikát kapott), a Nórái egyszer tudták fél ház előtt eljátszani. Gerhart Hauptmann 80. születésnapjára szerepelt a Naplemente előtt 3-szor, Somlay Artúrral, Somerset Maugham Színháza 3-szor, Móricz Zsigmond halála után, emlékére a Légy jó mindhalálig 2-szer. A Nemzeti Színház egyik akkori nagy sikere, a Koncert (Bahr) 2 előadásig jutott, viszont a Bolond Ásvayné 12-szer került színre (2-szer Bajori Gizi, egyszer Nagy István kedvéért), ami prózai rekordot jelentett. A Húsvéti passió 3 előadásán alig volt közönség a nagyhéten. Még az évad elején kérdőívekkel fogadták a közönséget, hogy véleményét, kívánságait megtudakolják (a budapesti Nemzeti Színház gyakorlata nyomán). Az akció eredményét nem ismerjük, de azt, ami a megváltott jegyekben kifejeződött - igen. Az operett és zenés vígjáték verhetetlensége első perctől érvényesült. Színre kerültek a már klasszikus Lehár-operettek (Cigányszerelem, Három grácia, Mosoly országa, Víg özvegy), Kálmán-operettek (Csárdáskirálynő, Marica grófnő), a Gül baba, Mágnás Miska, Varázskeringő-, mellettük a divatos újdonságok, pl. a Száz piros rózsa 8-szor, az Aranysárga falevél 8-szor, a Nemes rózsa 9-szer. Mindent elsöprő siker lett Huszka Jenő Mária főhadnagya, 20-szor játszották egy hónap alatt, Fényes Szabolcs­Szilágyi László Vén diófa c. zenés játékának 21 és Erdélyi Mihály Vedd le a kalapod a honvéd előtt c. „honvéd parádé"-jának 14 előadása volt. A korszellem és az ízléshagyományok együttesen diadalmaskodtak a komoly színházi törekvésekkel szemben. Hlatky közben több erőfeszítést tett helyzetének megerősítésére. Tár­sulatát népszerűsítendő kis karácsonyi albumot jelentetett meg fotókkal, színészi „vallomásokkal". Kezdettől sok vendégművészt fogadott, hívott, rendezőket is. A városi ambíciók mellett nem lehetett könnyű helyzete, az is biztos, hogy magánerejéből éppúgy nem valósíthatott meg értékes és sikeres programot, mint hajdani elődei. Ezen a szokásos - sőt, ezen valamivel túl is lépő - városi támogatások sem változtathattak. (Alaposan eladósodott, még sokáig törlesztette hátrahagyott adósságait.) Társulatában az operett-, vagy ebben is otthonos színészek számban, népszerűségben erős fölényben voltak: pl. a főrendező Izsó Miklós már 30 évvel korábban hasonló funkciót töltött be Pécsett éveken át; Sándor Anna nagyprimadonna, Mihályi Vilcsi, Pintér Rózsi a régi, Turcsy Gitta az új „kedvenc", illetve D. Kovács József tenorista, Csonka Endre, Nagy Ferenc az ismertek, és az addig nem ismertek többsége is ezt a profilt képviselte. (Az évadban 10 tag rendszeres énektanuláson vett részt.) A Pécsett új, aktív és rutinos Ross József, prózai darabok rendezője, szereplője ellen már novemberben súlyos fegyelmi kifogás merült föl. Jelesebb prózai színész alig, s csak egészen kezdő akadt (Fábián Eszter, Horváth 581

Next

/
Oldalképek
Tartalom