Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)
RÉTALAPI HLATKY LÁSZLÓ
Zenekedvelők Egyesülete rendezésében, a Pécsi Szeráfi Kórus és a Pécsi Oratóriumkórus közreműködésével. Hlatky már az első hetek múltán rászorult a város többszöri, kisebb segélyeire, amelyeket visszafizetési kötelezettséggel kapott meg. Február közepén pedig közölték vele, hogy a színházra ismét kiírják a pályázatot, vagyis új gazdát keresnek. (Nagyon valószínű, hogy erre nézve már korábban szóban megegyeztek vele.) A város eddig sem tétlenkedett a színház átprofilírozását célzó terveinek megalapozásában. Maga mögött tudva a Nemzeti Színház támogatását, a polgármester a kultuszminisztériumhoz fordult évi 30 ezer pengő támogatást kérve a színház számára, amellyel a helyi 60 ezer pengő támogatást kiegészítenék. Elsősorban díszlettervezőt kívántak szerződtetni, művészi színvonalú díszleteket, kosztümöket kiviteleztetni. Kérték még, hogy a Színművészeti Akadémia végzős növendékeinek egy-két éves pécsi gyakorlatát segítsék elő (ez mint szerződtetési előjog realizálódott). A Vallás- és Közoktatási Minisztérium decemberben a pesti Nemzeti Színház igazgatóját bízta meg a pécsi színház művészeti vezetésével. Az új pályázat kiírása márciusban további lépés volt a PNSZ „városítása" felé. Ténylegesen ez annyit jelentett, hogy a város nemcsak kezelője, hanem fenntartója is lett az intézménynek, a művészeti irányítást pedig jó helyen tudta a Nemzeti Színház igazgatójának kezében. A pályázaton - ki tudja, mennyire formálisan vagy reálisan Hlatky is indult (Bakos László színész és Maros József karmester közösen pályázott, a többi jelentkezőnek nem volt súlya), majd meghívásra dr. Székely György, a Nemzeti Színház asszisztens-lektor-dramaturgja. Németh Antal végül is intendánsként megtartotta irányító szerepét, s ez megkívánta, hogy olyan társulatvezető legyen a színház élén, aki intenciói szerint végzi feladatát. A hosszadalmas, többfordulós átszerveződés fél évig zajlott, 1943. február-augusztus között, (a Vallás- és Közoktatási Minisztérium csak októberben hagyta jóvá), de a változás meghatározó mozzanatait már a május 27-i számában ismertette a Dunántúl. Bejelentve azt is, hogy a legsürgősebb belső felújításokat, a műszaki berendezések korszerűsítését hamarosan megkezdik. Az 1942/43-as évadban Pécs új színi kerület fő állomása lett, működési területéhez tartozott Baranya megye s Baja, Bonyhád, Dombóvár, Kaposvár, Szigetvár, Barcs. Hlatky László 1942 kora őszén Dombóváron és Kaposvárott kezdte meg a szezont, Szigetváron az évadra szóló bérletet hirdetett. Ennek előadásait hétfői napokon tartották, amikor Pécsett - többnyire szünet volt. Tudunk róla, hogy szilveszterkor a kaposvári színházban a pécsi együttes két előadásban Vaszary János Ártatlan vagyok c. bohózatát játszotta. A Hlatky-vezette évad valóban kísérletinek bizonyult. Azzal a - várható - eredménnyel zárult, hogy mégoly tiszta művészi szándékok sem tarthatják fenn a színházüzemet, ha a publikumot ízlése, neveltetése, hagyományai nem a művészetre, hanem a felszínes, de erős érzelmi hatásokra, giccsre teszik fogékonnyá, és ha nincs olyan tőkeerős patrónus, aki a művészettel való nevelést finanszírozná. Valószínű, hogy a színházat időnyerés céljából 583
