Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

TOLNAY ANDOR, STAGIONE-RENDSZER

4-szer (1 délutáni), a Jakabffy-társulat Márai Sándor Kalandul 5-ször. Harsányi Zsolt, Zilahy Lajos korábbi darabjai is felbukkantak néha, több­nyire vendégek kedvéért. Érdekes sikerként kell említeni Karácsony Benő Rút kiskacsa c. vígjátékát, Ihász társulata 3 hét alatt 7-szer adta elő. Az összesített adatok nem tájékoztatnak az egyes társulatokról, de műsorpolitikájukban alig is volt eltérés, az aktuális sikerdarabokat mind­egyik repertoárján megtaláljuk. A jobb énekesekkel rendelkezők a klasszikus operetteket is rendre elő-elővették. Ma már nehéz objektíven rekonstruálni a társulatok színvonalát, de akadnak bizonyos támpontok (a korabeli kritikák manipulált sztereotípiái közt felbukkanó, egyéni ízű észrevételek, a szervezettség adatai, a műsorarányok finom különbségei, főképpen pedig a társulati tagok színészi kapacitása.) Feltűnik pl., hogy Thuróczy Gyula együttesében rajta kívül egyetlen neves(ebb) színész sem található. Kis létszámú társulattal játszott Ihász Aladár is, de jó színvonalát sejthetjük, ha az ifjú Agárdi Gábort, a népszerű és rutinos Delly Ferencet, a szép hangú Sándor Annát, a neves Mihályi Vilcsit és a pécsi származású Kamilly Juditot tekintjük. Bánky Róbert társulatában észre kell vennünk Alszeghy Lajost, Andrási Mártont, az ifjú Somogyváry Rudolfot, Feleki Sárit, Sivó Máriát, a Pécsett korábban oly népszerű Halasi Mariskát, az itt először jelentkező Moóry Lucyt. Kardoss Gézánál Puskás Tibort, Zách Jánost, Fónay Mártát, Hotty Évát, a kedvelt Jatzkó Ciát s a már ekkor sztárjelölt Szilágyi Szabó Esztert. Népes társulat volt Tolnay Andoré: énekes bonvivánja Gárdonyi László, táncoskomikusa Rajz János, buffó színésze és rendezője Selmeczy Mihály, a női együttes értékét Jurik Julcsi, Madaras Vilma, Márffy Vera jelzi. A két leghosszabb időt játszó stagione közül Jakabffy Dezső 1941. tavaszi periódusát nagyon előnytelenül be­folyásolták a hadi események (pl. 10 nap kényszerszünete volt, a kato­nazenekart áprilisban elvitték, állandó műsorváltozásra kényszerült, 2 és fél hónap alatt 35 darab került színre), viszont jeles művészekkel dolgozott: Ladányi Ferenc színész-rendező, Lontay István, Szalay Károly, a tenorista Márkus Lajos, a kitűnően indult Papp István éppoly sikerember volt, mint az akkor jó nevű Czillér Ilus énekesnő, ismét Jatzkó Cia, Moóry Lucy és Sárvay Rózsi. Ütő Endre díszletei rendre nagy feltűnést és tetszést arattak. Az Őszi időszakban halványabb együttessel jászott, az említettek távoztak, viszont új, jelentős erőt képviselt a tenorista D. Kovács József és a Pécshez még sokáig kötődő Zách János, a körülmények pedig nem voltak olyan zaklatottak. Műsorát, szervezettségét tekintve azonban Beleznay Unger István két játékideje (1940 Őszén-telén és 1942 tavaszán) látszik visszatekintve a legjelesebbnek, ő maga rutinos, sikeres énekes színész és rendező volt, társulatában az időkülönbség ellenére csekély volt a változás. Főleg Kormos Ferenc, Rajz János, Selmeczy Mihály, illetve Kováts Terus, Nagy Csilla maradandó jelenléte tűnik föl. Mellettük 1940-ben Kertész Dezső bonviván, Szűcs László tenorista, Radnóthy Éva és Lantos Ica ismert ope­rett-színésznők működése erősítette a társulatot, 1942-ben Ladányi Ferenc, Czillér Ilus, a szép fiatal Fogarassy Mária tette ugyanezt. A korszak társulatai közül B. Ungeré játszott leggyakrabban klasszikus operetteket. 528

Next

/
Oldalképek
Tartalom