Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.

halmozta felöltőit. A nézőtér rendkívül huzatos volt a tetőtér rossz beépítése miatt. Az 1850-es évekre a színház már teljes átalakításra szorult, de technikailag még nem tudták továbbfejleszteni. Pécs városa az idők múlásával és a színjátszás fejlődésével lassan kinőtte ütött-kopottá vált és elavult színházát. 1886-ban bezárták az életveszélyessé nyilvánított épületet. Néhány év múlva az átalakított épületbe a Pécsi Királyi ítélőtábla költözött . Az első évad a színházban Utólag visszatekintve óriási fegyvertény volt, hogy a színházat fél év elteltével a színjátszás számára, ha ideiglenesen is, de átadták. A Casino választmánya azonban tartotta magát az eredetileg meghatározott határidőhöz, és többször is panaszszal élt a város vezetése előtt az építkezés, szerintük, lassú és bonyodalmas menete miatt: " ... a Színház még csak 1840 december holnapra sem készült tökélletesen el, 1839 november holnap 3-ára pedig csak oly állapotba vala, hogy szükség esetére ebben előadások adathattak, de Schultz Feren

c még 1840 december holnapban is dolgozott". Nem véletlenül sürgette az építőket a Polgári Casino, hiszen az új évadra már szerződést kötött a frissen toborzott társulattal . Azonkívül a szüret befejezése után minden hét keddjén táncmulatságokat rendeztek a Polgári Casino nagytermében. Mivel azt már lebontották, csak az újonnan megépült teátrum jöhetett szóba. A szüret és a farsangi vigasságok elmaradása esetén pedig a Társaság komoly bevételtől esett volna el. Végül is 1839 novemberétől már mindkét célra használhatták az épületet. Elsőként a színtársulat debütált a város akkor első számú kulturális célú épületében. Az eddig ismert adatok szerint ez 1840 nyarán történt meg, de valójában már több hónapja rendszeres előadásokat élvezhetett a városi polgárság . LXII