Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.
hiszen 1817-ben ők már megtapasztalták - 1836 májusában terveiről végleg lemondva Pestre költözött. Ha röviden akarnánk summázni Bald e kudarcának okát, talán azt kell kiemelni, hogy sokat számíthatott az a tény, hogy nem tartozott a város polgárai közé. A helybeliek vetélytársat láttak benne, aki a jó üzleti lehetőséget megkaparintja előlük. Az ötletgazdag kalmár tulajdonképpen közel két éves harcát szövetségesek nélkül volt kénytelen megvívni a helyi hatalmasságokkal . Ötlete azonban nem maradt megvalósítatlan, mert mihelyst elvándorolt a városból, a helyi polgárok lázasan álltak neki, hogy a Bald e-féle tervezetet a maguk hasznára megvalósítsák, így az évek múlásával a Fő tér közelében sorra felépült a színház, a táncterem, a vendégfogadó és a kávéház épülete. Gondoljunk csak a mai Nádor Kávéház terjedelmes épületegyüttesére . A Pécsi Polgári Casino fellépése A Bald e által megálmodott vállalkozáshoz elsősorban pénz kellett. Azonban a városban ekkor még nem volt olyan vállalkozó szellemű polgár, aki áldozhatott volna a később megtérülő célra. Ezért a tehetősebb pécsi polgárok nem sokkal az isztriai kereskedő távozása után megalakították a Pécsi Polgári Casinót. Ekkor még nyíltan nem hirdették színházalapítási törekvéseiket, de minden kezdeti lépésüket végül is ez vezérelte. A Polgári Casino főleg a befolyásosabb, módosabb polgárréteget tömörítette. Elnöke Pajnády Józse f szenátor, míg igazgatója Piatsek Józse f elismert építőmester volt. A társaság tagjai külön pénzalapot hoztak létre, azzal a céllal, hogy ebből ingatlant vásárolva a befektetett összeget majd megsokszorozzák . Első ilyen telekvásárlásukra még 1836 decemberében került sor. A Fő tér északi részén álló, Nitzky Györg y gróf közel 600 négyszögöl nagyságú telkét vették meg, a rajta álló házzal együtt. Hivatalosan is hangoztatták "mullátó teremnek". Az épüLXII
