Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

FÜGGELÉK. SZÍNHÁZTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK

télen nyomorúságosan kell eltengődnöm. Azontúl embereimnek, kiket társulatom megerősítése végett szerződtettem és velük írásbeli szerződést kötöttem, nem csak fizetnem kell a ma­gas gázsit, hanem a magas költségekkel terhes utazást is, valamint az akadályoztatott nyolc napi fellépés díját, ahol embereim gázsiját 90 Florenre kell számítanom. Emellett elő­ször újra be kellett szereznem a dekorációt és a színházban szükséges kellékeket. Végül elvesztettem a 40 Floren fogla­lót, és társulatomat lehetetlen télen át Újvidéken elhelyez­nem, arra Pécs szabad királyi várost jelölték meg. Mivel nagyon nagy már a károm, és már látom téli nyomorúsá­gom és hogy talpon maradjak, magamnak és társulatomnak min­den erőnket fel kell használnunk, nehogy biztosra várjam tönkremenetelem. Ez 30 éves igazgatói múltam miatt még nem történt meg velem, minthogy kezdettől fel tudom mutatni a legérvényesebb bizonyítványokat, és jó előadásaimért megkap­tam a tartós tanácsosi engedélyt is, melyet Magyarország egyetlen igazgatója sem tud felmutatni, mégis ezen helyzet­be hozott Kiebler úr, kit erre a területre az udvari főhiva­tal bizonyosan nem irányított. Ezért kérem, hogy a Tekintetes Tanács vegye gondjaiba nyo­morúságos helyzetemet, és ítélje el szerencsétlenségem oko­zóját, és hogy káromat, mely az elkövetkezőket nem számít­va most több, mint száz Guldent tesz ki, száz Guldennal bank jegyben kérve valamennyire tegye jóvá. Hamaros és kegyes döntést várva maradok a Tekintetes Tanács alázatos kérelmezője Leopold Probst királyi privilégiummal ellátott színigazgató Újvidék, 1812. november 20-án. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom