Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - IV. KORSZAK

254 . • Tá 1840. XII. 1. Vita a pécsi magyar színjátszás támogatásáról . Ta Baranya vármegye közgyűlésén elfogadták annak a választmánynak az összetételét, amit az országgyűlés is jóváhagyott. Ez ellen Pest vármegye erősen tiltakozott, mert ő maga akart kurátora lenni a pécsi magyar színjátszásnak. A közgyűlés szerint ezzel a követelésével Pest vármegye túl lépett a hatáskörén. Erről tájékoztatták a vármegyét. Pr BVM Kgy. jkv. 3812/1840. Ny Magyar. 270. Tá 1840. XII. 6. A színház felépítésének utolsó szakasza. Ta Schultz Feren

c színházi építési vállalkozó ekkorra ígérte a Casinónak, hogy a teátrum végleg elkészül, azaz a színfalat be fogja fejezni. Ez sem készült el, "mert időközben több külön szerződésen kívüli munkát kellett a színházban véghez vinnie, ámbár éjjel-nappal dolgoztatott, hogy a színház 1839. november 3-ig játszható állapotba tétessen". A Casino erre kijelentette, hogy a szerződés 4. pontjában kikötött 1839. XI. 15-i határidő be nem tartása miatt joguk van a 2000 Ft "vinculum" követeléséért. Pr PVT ir. 3470/1844. Ny Magyar és német. 271. Tá 1840. XII. 12. A Pesti Magyar Színház támogatása. Ta József nádor királyi főherceg leiratban értesítette a törvényhatóságokat, hogy a Pesten létesítendő színház javára a nemzetnek 450 000 Ft-ot kell összeszedni. A város is vegyen részt a gyűjtőakcióban. 108