Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - III. KORSZAK

297 Ft-ot fizetett ki, mert a csarnok az eredeti 47 négy­szögöl helyett csak 26 négyszögöl nagyságúra sikeredett. Ez volt a színház előcsarnoka, mely eredetileg a Casino­székház mulató terme volt. Eredetileg ezt Schult z ingyen vállalta el, mivel az itt lévő bútorokat, gépeket, s egyéb színházi kellékeket felhasználhatta. A vita miatt akadozott az építkezés. Pr PVT ir. 3470/1844. Ny Német. 198. Tá 1839. X. 8. A M. Kir. Helytartótanács újabb rendelete a leendő színház működésére vonatkozólag. Ta .Elöljáróban megjegyezték, hogy elfogadták a "magányos tár­saság által építendő színháznak rajzolatját és a költség­jegyzékét. Az épület tsinosabb formaadása eránt tett ész­revételeket az Építészeti Igazgatóság hatáskörébe utaltuk át". Ugyanakkor utasította a város tanácsát, hogy a ját­szandó művekről előzetesen jegyzéket készíttessen el, amit fel kell terjeszteni. Pr PVT Kgy. jkv. 2735/1839. Ny Magyar. 199 . Tá 1839. X. 19. A város első állandó színházának őrzéséről tárgyalás a tanács vezetőivel. Ta Sey Fer enc táblabíró, aki egyébként a nemsokára megnyíló színház bérlője is, kérte a magisztrátust, hogy támogassák abban, hogy megfelelő megoldást találjon a színház bizton­ságos őrzésére. A M. Kir. Helytartótanács rendelete kimond­ja: "bármely mutatvány alkalmával a rendes katonaságból legalább 1 káplár s 6 közvitézből álló őrség felállítása kötelező". Kérte, hogy a tanács járjon közre abban, hogy a pécsi Károly Feren c főherceg 52. sorezredből a káplár havi 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom