Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

A REGESZTÁK KORSZAKOK SZERINTI ISMERTETÉSE - III. KORSZAK

csak Bald

e úr áltál kívánt épületeket lehet felépíteni: színház, vendégfogadó, táncterem és kávéház. A színház felépülte után három évig kell majd adóznia évi egy aranyat. De a lebontott régi plébánia helyett saját költségén egy új épületet kell emelnie. Az épületek Bald

e tulajdonában maradnak "örök időkre fogva". A város az alábbiakkal támogatja a kalmár vállalkozását: Használhatja a város homok-és kőbányáit. A Fő téren keresztül folyó patak vizéből is használhat. A fundusán ingyen vethet és égethet téglát. A városon kívülről is hozhat mesterembereket és legényeket. Pr PVT ir. 2662/1834. Ny Német. 140. Tá 1834. X. 27. A színház pontos helyének kijelölése. Ta Pol1 inge

r polgármester beszámolt a város közgyűlésének a helyszíni szemlén tapasztaltakról. Ha A közgyűlés megbízta Nóvák Jáno

s városi földmérőt, "hogy a fundust mérettesse és czövekkelje ki". Pr PVT Kgy. jkv. 2662/1834. Ny Magyar. 141. Tá 1834. X. 30. A leendő színház helyének módosítása. Ta Bald

e sürgette beadványában a szenátust, hogy mielőbb adja ki az építési engedélyt, mert rendelkezik a szükséges anyagi fedezettel. Ha A közgyűlés úgy döntött, hogy módosítania kell a "színházi funduson", mert az ellenkező esetben nagyon megváltoztatná a tér formáját. Alapfunkcióit nem tudná úgy szolgálni, mint eddig tette. Attól féltek, hogy ezzel a város életében oly fontos vásár- és piactér nagysága csökkenne és vesztene értékéből. Kérik, hogy Bald

e nyilatkozzon az újon54