Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
MÓDSZERTANI ISMERTETŐ
Az egyes korszakok meghatározását elsősorban a városi színjátszás életében beállott változások, fontosabb események tették indokolttá. Ezt figyelembe véve öt olyan korszakra osztottam a forráspublikációt, mely átöleli az 1727-es első írásos említéstől kezdődően az 1848-as évben keletkezett iratokat átölelő mintegy 122 esztendőt. Az öt korszak a következő: I. korszak 1727. VIII.6 .-1818. IV. 4. Ez a szakasz a legnagyobb időhatárok között mozog a többi periódushoz viszonyítva. De gyakorlatilag csak 1800-tól keletkeztek olyan közigazgatási iratok, melyek folyamatosan foglalkoznak a pécsi színjátszással. Ezt megelőzőleg csak 5 írásos emlék maradt ránk. Köztük van az első,1727. VIII. 6-án keltezett jegyzőkönyvi bejegyzés is, amely bár lakonikus rövidséggel említi az itt próbálkozó első mutatványos csoportot, de mégis ez tekinthető az első színháztörténeti írásos emléknek. E korszak záró időhatára 1818. április eleje. Ugyanis ekkortól zárul le az a szakasz, mely eddig csak a német vándortársulatok nevével fémjelzett. II. korszak 1818. IV.6.-1834. II. 7. Talán ez a legizgalmasabb időszak, mikor a német színtársulatok egyeduralmát megtörik azok a magyar vándortársulatok, melyeket a kezdeti sikertelenségek sem riasztottak el. Mindig újra és újra visszatértek a Mecsek-aljára, akármilyen kudarcokat is éltek át, hogy a "nyelv papjaiként" terjesszék a magyar színikultúrát. Ekkor alakult ki a német és a magyar komédiások egymást követő műsorrendje és a színiévadok végleges időtartama. Ekkortól válnak rendszeressé a kétnyelvű előadások is. A komédiások már olyan népszerűek a városban, hogy nem múlik el úgy esztendő, hogy ne lett volna valamelyik nagyobb szálában, vagy fogadóban színimutatvány. Végül is a színiélet fejXII