Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

felsőbb hatóságok. Ezt követően 2-3 esztendős olyan kisebb - nagyobb incidensekkel tarkított időszak állott be, mely aztán kialakított egy sajátságos helyzetet. S ebben a helyzetben a színháztulajdonosok is úgy látták helyesnek, ha az új színházépület ezentúl a magyar nyelvű színjátszásnak is teret enged. Ezzel megszűnt mindkét fél hegemóniára törekvése, hisz' ezek után már a művészeti szempontok döntöttek, hol az egyik, hol a másik etnikum vándorkomédiásai javára. Azonban e békeállapotot korántsem nevezhetjük áldottnak, vagy nyugalmasnak. A derék komédiások mindennapi élete sem volt feszültségektől mentes. Többségük máról holnapra élt, bérüket alig, vagy egyáltalán meg sem kapták. A megélhetésért sorozatosan adósságokba verték magukat. így az elrendelt végrehajtások elől nem egyszer az éj leple alatt szöktek meg, s kényszerültek újabb vándorutakra. így a köznapi élet sorsfordulóit és tragikus helyzeteit is nyomon követhetjük e forrásmunkában. A kezdeti tétova lépésektől kezdve a tudatosan vállalt színészsorsig. De sorra megismerhetjük a magyarországi reformkor helyi történéseinek főbb állomásait is. Hisz' a városban ekkor megindult gazdasági-társadalmi és művészeti fejlődési folyamatok elválaszthatatlanul részét alkotják Pécs korabeli kultúrtörténetének. így elöljáróban is kiderülhet, hogy e kötetben közöltek (száraznak tűnő adatai ellenére is) visszaidéznek a múltból már rég elfeledett eseményeket, egyszóval a magyar és a helyi történelem egyik legizgalmasabb korszakát. Köszönetet mondok önzetlen segítségéért a Baranya Megyei Levéltár igazgatójának, dr. Szita Lászlóna

k, valamint Aszmann Máriána

k és Kun Józsefne

k a német és a latin nyelvű szövegek pontos és szöveghű fordításáért, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatójának, dr. Kerényi Feren

cne

k , aki a kötet kiadását vállalta. IX