Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

a. állami színházak, b. államilag támogatott színházak (az I., II. és III. rendű kerületek), c. államilag nem támogatott magánvállalkozások (vagyis a IV. és V. rendű színtársulatok). B. Javasolják, hogy a IV. rendű kerületek számát nyolcról kilencre kellene emelni, mert a tapasztalatok alapján kiderült, hogy melyik nagyközségben tudnak a IV. rendű társulatok játszani, és melyik társulatok voltak túlméretezve. Állítása szerint túlméretezés volt az oka annak is, hogy egyes színigazgatók a beosztott községek egy részét daltársulati vállalkozóknak albérletbe adták. C. Továbbá javasolják öt V. rendű megyei színtársulat felállítását, amelyek mindazokban a kis- és nagyközségekben működnének, amelyek semmiféle kerületbe nincsenek beosztva. Ezzel véli megakadályozni az illegális daltársulatok működését, mert a színigazgatói engedély folytán felügyelet alá tartoznak, közterheket viselnek, és működésük hivatalosan is ellenőrizhető. A Magyar Művészeti Tanács a szakszervezet javaslatára 7518/1948. sz. felterjesztésében közli véleményét. E szerint: 1. A Művészeti Tanács a Szakszervezet két megoldása közül azt javasolja, amelyben Debrecen és Pécs államosított színházként szerepel. 2. Az I., II. és III. rendű kerületek pályázói a pályázattal egyidejűleg műsorszerződtetési- és költségvetési tervet adjanak be. A tervek jóváhagyása esetén - amennyiben azt a szín566