Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

ruhatári szükségleteit ki tudjuk elégíteni. A színháznak lábbeli készlete egyáltalán nincs. Nemcsak nagyobb igényű klasszikub vagy történelmi színművek vagy operák előadása válik ily módon lehetetlenné, de még a legszerényebb igényű népi darabot sem tudjuk ezen súlyos hiány folytán színpadra vinni. A lábbeli állomány szükségletünk megalapozása céljából feltétlenül meg kelj. tenni a hiányok pótlására anyagilag minden lehetőt. Itt jegyezzük meg, hogy a műsor összeállításánál már tekintettel voltunk a nyomasztó anyaghiányra, és lehetőleg több olyan darabot választottunk ki, mely ugyanabban a jelmezben mondható el. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színháznak semminemű színpadi és irodai bútor felszerelése nincs, a kelléktár a kellékes magántulajdona, ezek kiegészítése elkerülhetetlenül szükségessé válik a jövő évad előkészületei folyamán. A nyár folyamán a színház épületén, valamint a színpadán elengedhetetlenül szükségesek bizonyos átalakítások, amelyeket már az 1945-46-os költségvetés összeállításánál jelentettünk. Ezek egy része olyan természetű (helyiség átépítése), ami Szeged városát terheli, az állammal kötött megállapodás értelmébeh viszont az elektromos fölszerelés átalakítása - tekintettel arra, hogy az elmozdítható - az államot illeti. Az elektromos fölszerelés, a két torony és híd nyáron történő átalakítására szintén kérünk költségvetési fedezetet. A portál elnyűtt, piszkos, agyonfoltozott, elfakult, a legszebb színpadképet is tönkreteszi, ennek pótlására fekete portáitakaró anyag beszerzése feltétlenül szükséges. 696