Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 2. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

letményadót ugyancsak nem fizetett. Az OTI tartozás miatt 1947. december 16-án megjelent az OTI végrehajtója a színházban és le akarta foglalni Kőszegi Gézánál a 22 000 forint állami szubvenciót. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzt én vettem föl, és kézből ki nem adtam Asztalos Sándor kultúrtanácsnokkal együtt, velünk szemben a végrehajtást nem tudták foganatosítani. 3. A színház jól megy. Ennek ellenére, ha minden nap telt ház lenne is, a havi ráfizetés a 20 000 forintot túlhaladná, a jelenleg folyósított állami és városi szubvenciók mellett is. Ennek nemcsak a túlméretezett és szakszerűtlen szervezés az oka, hanem az a körülmény is, hogy a színházat az évad elején úgyszólván fillérekért elkótyavetyélték. A reklámfüggönyt 3 000 Ft-ért, a büfét 2 400 Ft-ért, a ruhatárat 2 000 Ft-ért (tavaly 3 000 volt) adták bérbe. A bérletek oly olcsók, hogy naponta 35 fillér marad egy szék után a színháznak. 4. A lelkiismeretlen bérletárak mögött egyéni érdekek húzódnak meg. Gömöri László, a színház főtitkára minden reklámösszeg (ruhatár, büfé, vasfüggöny stb.) után 50 'Ó-OS jutalékot kapott, a színházi bérletek után pedig 10 \ illeti meg őt, azonkívül 1 200 Ft havi fizetése van. A hirtelenében kikapott adatok alapján Gömöri eddig a színháztól a következő összegeket vette föl: Múlt évi hátralékára 1 500 Ft XI. 1-től X. 16-ig 1 500 " X. 16-tól XII. 14-ig a conto 634 " Bérletből 10 5 083.22 Bérletből 10 717 .80 II 651